Századok – 2021
2021 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Somogyi Szilvia: Az esztergomi egyházmegye késő középkori zsinati tevékenységéről és zsinati könyvéről
KL ESZTERGOMI EGYHÁZMEGYE KÉSŐ KÖZÉPKORI ZSINATI TEVÉKENYSÉGÉRŐL határozatok jelentős része, bár nem szó szerinti átvétel formájában, mint a korábbiak, de a bolognai 1310-es zsinati határozatokból származnak. Ugyanakkor az a tény, hogy ezek a határozatok nem követik szorosan a bolognai szövegeket, azokból csak szemezgetnek (bár ahol teszik, ott filológiailag szó szerint), nem egymás utáni bolognai határozatokat vesznek át (az átvett szövegek a bolognai zsinati határozatok igen különböző pontjain szerepelnek [cap. 15-18., 24-27., 48. 63., 65., 67.]). Ráadásul az esztergomi szöveg egyik változata belső cezúrát jelöl közülük, ami két dologra is utalhat: az esztergomi egyházmegyében eredetileg is ismerték már azt a módot, ahogyan a bolognai határozatokból szemezgettek; illetve, hogy ezek a határozatok nemcsak a bolognai zsinati könyvben vagy nemcsak annak általunk ismert változatában szerepelnek, hanem eddig még ismeretlen, más egyéb zsinati könyvekben is. A Br többi változathoz viszonyított jelentősebb szövegtöbblete a Demeter-féle redakció és az „új határozatok” közé ékelődik, ami arra utal, hogy szövegük beillesztése ezek elé datálható. Latinságuk valamelyest eltér mind a korábbi határozatoktól, mind az „újaktól”. Szerkesztésmódjuk, rövid és tömör rendelkezéseik, zí^-mel kezdődő, szinte már pontokba szedett határozataik szerkesztésben a késő középkori zsinati rendelkezésekhez állnak közel (Esztergom, Pécs),90 míg itt-ott épp ezeknek a latinsága hasonlít legjobban a klasszikus kánonjog középkori normaszövegeire {Liber Extra, Liber Sextus, Clementinae). Addig is, amíg nincs szerencsénk esetleg a források tételes megtalálásával - bár sok helyen azonosítottam a szövegkiadásban a kánonjogi forrást —, ebből arra következtethetünk, hogy ezek közül egyesek akár magyarországi megfogalmazások is lehetnek, de alapjukként 13—14. századi kánonjogi normaszövegek szolgálnak, vagyis szintén kevéssé egyedi határozatok. 90 Az esztergomi vikárius! „ad walvas” (a zsinat alkalmával a székesegyház ajtajára kitűzött) rendelkezések szövegkiadása: ErdőP. — Szovák K - TusorP.: Formularium ecclesiae Strigoniensis i. m. 558-561. A pécsi vikáriusi rendelkezések Mihály doktor formuláskönyvében szerepelnek. Ez egyelőre kiadatlan. Mindkét formularium szövegéhez munkahelyemen (ELTE-PPKE Ókortudományi Kutatócsoport, ELKH BTK) Szovák Kornél jóvoltából fértem hozzá, amit ezúton is köszönök. A Kanizsai János érseksége utáni időkből minden kétséget kizáró módon a redakcióknak két határozata származik. Az egyik, a Hohenlohe György által kiadott, Kr változatban fennmaradt a bírságokról. Ennek darálása könnyebb. A másik a Contra abbates incipitű. Korábban az látszott elképzelhetőnek, hogy ez a határozat Szécsi Dénes-kori, azonban az a tény, hogy már a Kr változatban is szerepel, csak azt a következtetést erősíti meg, hogy Kanizsai János utáni (valószínűleg Hohenlohe György- vagy Pálóci György-kori hozzáillesztés, és kevésbé valószínű - de nem kizárható -, hogy Szécsi Dénes-kori). A forrásazonosítások, filológiai elemzések és megfigyelések alapján a késő középkori esztergomi zsinati könyv szövegrétegeit jelen pillanatban a 2. táblázatban szemléltethetem. 754
