Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Buzgó Gábor: A határmentiség kérdése és Nagyléta. Társadalmi és gazdasági változások egy bihari faluban Trianon után
A HATARMENTISÉG KÉRDÉSE ÉS NAGYLÉTA amelyekben a házaspár egyik tagja a házasságkötés helyétől eltérő településen született. A lakhely kizárólagos figyelembevétele torz eredményeket adott volna, elfedve a vizsgálat tárgyát képező községek házassági kapcsolatainak nagy részét a trianoni államhatáron kívül rekedt településekkel. Emellett a századfordulóra és az 1920-as évekre kiterjedő időmetszetek olyan komparatív elemzés elvégzését tették lehetővé, amely által értelmezhetővé váltak az 1920 előtti és a békeszerződés után határmentivé váló helyi társadalmak házassági kapcsolatrendszerében lejátszódó folyamatok.15 Továbbá a kiválasztott időszakok azért is előnyösek lehetnek, mivel ezek a demográfiai folyamatokat illetően viszonylag „nyugodt” korszakként értékelhetők, nem zavarva meg a házassági kapcsolatok alakulását.16 15 A vizsgálatot azért kezdtem az 1899-es évvel, mert 1929-ig csak nyolc olyan év állt rendelkezésemre, amely elemzésre alkalmas, így 1906-tól szintén nyolc évet kellett visszaszámolnom. A záró dátum megjelölésében elsősorban az játszott szerepet, hogy az 1930-as évekkel kapcsolatban egyelőre nem lehet tudni, hogy az évtizedre jellemző gazdasági nehézségek milyen hatást gyakoroltak a helyi társadalom házassági szokásaira. Ez a kérdés a kutatás következő periódusának középpontjában áll majd. 16 Buzgó, G.: Relatiile matrimoniale ale greco-catolicilor i. m. 181. 17 Varga Gy.: Az anyakönyvek i. m. 53. A határ családi viszonyokra gyakorolt hatásának vizsgálata kapcsán mindenekelőtt meg kell vizsgálni, hogy az adott falvak milyen széleskörű társadalmi kapcsolatrendszerrel rendelkeztek más környező települések lakosságával. Ennek egyik kézenfekvő forrását alkotják a házassági anyakönyvek, amelyek fényt derítenek a falusi közösségek exogám kapcsolataira.17 Ez az állítás Nagyiéta és környékének házassági anyakönyvi kivonataira is igaz, hiszen általuk láthatóvá válik, hányán kötöttek házasságot helybeliekkel, és hányán más településről származó személyekkel. 1. táblázat Exogám házasságok aránya Nagyiétán és környékén 1899 és 1929 között 1899-1906 1922-1929 Település Összes házasság Exogám házasság % Összes házasság Exogám házasság % Bagamér 207 131 63,3 244 141 57,8 Kokad 69 45 65,2 84 49 58,3 Nagyiéta 431 244 56,6 504 300 59,5 Újléta 109 98 89,9 100 79 79,0 Pocsaj 245 141 57,6 232 135 58,2 Vértes 153 114 74,5 189 142 75,1 Forrás: HAKTA 1899-1929. A szerző saját számítása. Az 1. táblázat adatai szerint Nagyiétán és környékén a helyi társadalmon kívülről érkező személyekkel kötött házasságok száma volt hangsúlyosabb a 72
