Századok – 2021
2021 / 3. szám - IN MEMORIAM - Tilkovszky Loránt (1927–2021) (Vitári Zsolt)
IN MEMORIAM TILKOVSZKY LÓRÁNT hogy hány tucat hazai és külföldi konferencia-előadást és egyéb előadást jegyzett. Nem tért ki a munkásságával szemben leginkább kritikus hangot megütő nyugat-németországi elűzött szervezetek, illetve tudományos intézmények meghívása elől sem. E kutatói és történetírói tapasztalat révén lépett fel egyes írásaiban a szintetizálás igényével, legyen szó akár a hazai németség 20. századi történetének öszszefoglalásáról: Hét évtized a magyarországi németek történetéből 1919—1989. (Bp. 1989.); németül: Zeitgeschichte der Ungarndeutschen seit 1919, mit einer Vorgeschichte (Bp. 1991) - vagy a 20. századi magyarországi nemzetiségpolitika szintetizálásáról: Nemzetiség és magyarság Nemzetiségpolitika Magyarországon Trianontól napjainkig (Bp. 1994.), Nemzetiségi politika Magyar országon a 20. században (Debrecen 1998.), A szociáldemokrata párt és a nemzetiségi kérdés Magyarországon 1919—1945. (Bp. 1986), ez utóbbi szintén megjelent németül 1991-ben. Hasonló összegzésnek tekinthető a 70. születésnapja alkalmából a Pécsi Tudományegyetemen kiadott, a magyarországi németek történetével foglalkozó, fontosabb tanulmányait átfogó köszöntő kötet is {Német nemzetiség — magyar hazafiság. Tanulmányok a magyarországi németség történetéből. Pécs 1997). Magyarországi és külföldi — német, osztrák, csehszlovákiai, lengyel — levéltárakban folytatott, rendkívül alapos forrásfeltáró tevékenysége szinte predesztinálta arra, hogy a kutatott anyagból számos, ma is megkerülhetetlen forrásközlést adjon közre. A magyarországi szlovákság történetéhez készült A szlovákok történetéhez Magyar országon 1919—1945. (Bp. 1989) című kötet, a magyarországi németek történetéhez (Szita László szerkesztésében) a Tanulmányok és forrásközlések a nemzetiségi kérdés történetéből ( Pécs 1986.), s jelentős szerepe volt a máig megkerülhetetlen forrásbázisnak számító A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyar országról 1933—1944. (Bp. 1968) dokumentumainak gyűjtésében és szerkesztésében is. Kivette a részét a tudományszervezésből is. Tagja volt a Csehszlovák-Magyar Történész Vegyesbizottságnak, melynek 1985 és 1990 között az elnöki tisztét is betöltötte. 1985-ben vállalt tagságot a Magyar Tudományos Akadémia Kelet- Európa és Nemzetiségei Komplex Bizottságában. Továbbra is elkötelezett volt a tudományos ismeretterjesztésben, a Magyar Történelmi Társulatban való tevékenysége mellett a TIT-tel való kapcsolata sem szakadt meg, 1987-től a TIT Országos Nemzetiségi Tanácsának is tagja volt. Több mint 40 évig volt munkatársa a Századok szerkesztőségének (1963-2004), és segített hozzá generációkat a színvonalas publikáláshoz. A folyóiratot (szerkesztési munkája mellett) meghatározó tanulmányaival és több tucatnyi recenziójával is gazdagította. A rendszerváltás után egyre aktívabban kapcsolódott be a magyarországi németség közéletébe, fontos partnerre talált személyében az újonnan létrejövő 657
