Századok – 2021
2021 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Czinege Szilvia: Széchenyi német nyelvhasználata levelei tükrében
CZINEGE SZILVIA A helyesírás egységesítésére és ehhez kapcsolódóan a szabályrendszer rögzítésére az egységesítési törekvések mentén már a 18. század második felében kísérletek történtek. Legnagyobb jelentőséggel e tekintetben Johann Christoph Adelung (1732 — 1806) munkássága bírt,3 aki tudományos alapokra helyezve kidolgozta helyesírási szabályzatát,4 és ennek alapján kiadott egy többkötetes szótárat is, amelyben az egyes szócikkek a magyarázatok mellett regionális alakváltozatokat, esetleg helytelen szóalakokat is tartalmaztak.5 Felkérésre egy 118 oldalas „német nyelvtant” is összeállított, amelynek alapján a német nyelvet oktatták az iskolákban.6 Adelung kötetei Széchényi Ferenc könyvtárában is ott voltak, így feltételezhető, hogy a család tagjai számára ezek is segítséget nyújtottak a német nyelv otthoni elsajátításához, műveléséhez. Széchenyi István egy kései levelében említést is tett a nyelvészről: „Dieses Gute Wort stehet weder in Adelung noch in Grimm! ”7 Ebből valószínűsíthető, hogy a gróf használta Adelung nyelvtanját a tanuláshoz. 3 Életéről és munkásságról lásd Bernd Naumann Strohbach: Grammatik der deutschen Sprache zwischen 1781 und 1856. Die Kategorien der deutschen Grammatik in der Tradition von Johann Werner Meiner und Johann Christoph Adelung. Berlin 1986. 4 Johann Christoph Adelung: Grundsätze der deutschen Ortographie. Leipzig 1782.; Uö: Vollständige Anweisung zur deutschen Ortographie. Hildesheim 1978. 5 Uö: Grammatisch-kritisches Wörterbuch der hochdeutschen Mundart. Leipzig 1774-1786. Az 181 1-es kiadást a Bayerische Staatsbibliothek digitalizálta, és interneten is hozzáférhetővé tette: https://bit.ly/2OTCXKj, letöltés 2020. jún. 20. Ezt a szótárt használom a levelek kritikai vizsgálata során, illetve Széchenyi német nyelvhasználatának vizsgálatakor is. 6 Strohbach, B. N: Grammatik der deutschen Sprache i. m. 36-37. 7 Széchenyi István Zichy Máriához. Döbling, 1859. aug. 27. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára. Levelestár (a továbbiakban: OSZK Kt Lt) „Ez a jó szó sem az Adelungban, sem a Grimmben nem szerepel.” 8 Nits Dániel: Német grammatika Adelung szerint. Lőcse 1802. 9 Bél Mátyás: Institutiones linguae germanicae. Lőcse 1718. és ABC oder Namenbüchlein zum Gebrauche der Nationalschulen in dem Königreich Hungarn. Buda 1823.; Szász Ferenc: Deutschunterricht in Ungarn in Zeichen des aufgeklärten Absolutismus. In: Beiträge zur Hungarologie. Bp. 1990. 173.; Kovács Teofil: A német nyelv oktatása a Debreceni Református Kollégiumban (1769-1860). Debrecen 2008. 13. 10 Hans Eggers német nyelvész mondta ezzel kapcsolatban 1973-ban: „A német nyelvtan az utóbbi kétszáz évben oly kevéssé változott, hogy átütő nyelvváltozásról nem beszélhetünk.” [A szerző saját fordítása.] Idézi: Wladimir Admoni: Historische Syntax des Deutschen. Tübingen 1990. 219. Adelung nyelvtana egyébként 1802-ben Nits Dániel jóvoltából magyar fordításban is megjelent, amelyben Nits gyakorlati példákat is szerepeltet egy-egy szófordulat lefordításával.8 Ezt megelőzően már találkozunk német nyelvtankönyvek hazai kiadásával, az első tudományos igényű német nyelvtan Bél Mátyástól származik 1718-ból, a század második felében pedig egy kéttannyelvű tankönyv is megjelent.9 Ezen előmunkálatok nyomán a 18. és 19. század fordulójára kialakult egy olyan egységességre törekvő helyesírási norma, amely csak kevéssé tért el a mai irodalmi német nyelvtől.10 A 18. század utolsó harmadában szinte évről évre 633
