Századok – 2021
2021 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Czinege Szilvia: Széchenyi német nyelvhasználata levelei tükrében
Czinege Szilvia SZÉCHENYI NÉMET NYELVHASZNÁLATA LEVELEI TÜKRÉBEN* 1924-ben írott tanulmányában Viszota Gyula bemutatta, milyen volt Széchenyi István nyelvkészsége és helyesírása.1 írásában elsősorban a gróf magyar nyelvhasználatát elemezte, megállapításait hosszabb idézetekkel támasztotta alá. A német nyelvvel kapcsolatban leginkább összefoglaló listákat készített a Széchenyi által helytelenül vagy a megszokottól eltérő módon alkalmazott szavakról, ezeket azonban nem kommentálta, nem adott nyelvtörténeti magyarázatokat, nem vizsgálta, hogy miért éppen azt a szót vagy írásmódot használta Széchenyi egy adott helyen, és szemléltető idézetekkel sem élt. 1 Viszota Gyula: Széchenyi nyelvkészsége és helyesírása. Magyar Nyelv 20. (1924) 116-122. Tanulmányom e vizsgálódás hiányának pótlását tűzte ki célul. A legfontosabb elemzésre kerülő kérdések: hogyan használta Széchenyi István a német nyelvet, valamint milyen fejlődés, változás mutatható ki nyelvtudásának alakulásában az évek során. Az elemzés forrásbázisát a gróf német nyelvű levelei adják, amelyekben azokat a szavakat, szintagmákat, mondatszerkezeteket és grammatikai vonzatokat vettem nagyító alá, amelyek jelentős része az akkoriban alkalmazott német nyelvtantól valamilyen formában eltér, kisebb részükben pedig kifejezetten Széchenyi nyelvhasználatára jellemzőek. (Az előbbi esetben még a mai olvasó számára is szemet szúrhatnak az eltérések, hiszen a német nyelvtan az elmúlt kétszáz esztendőben lényegileg nem változott.) Részletesebben az 1825-ig írott Széchenyi-leveleket tekintettem át, amelyek közül a német nyelvűek címzettjei főként a család tagjai voltak. A későbbi évekből már csak egy-egy levelet vontam be a vizsgálatba, így összesen 600-650 levelet elemeztem. Ezek alapján elmondható, hogy Széchenyi német nyelvhasználata az 1820-as évek közepére-végére állandósult és kiforrott, amit a nyelvhelyesség fejlődése mellett néhány szó helyesírásának időrendi alakulásán keresztül jól meg lehet figyelni. Ahhoz, hogy megállapítsam, milyen jelenségről van szó egy-egy vizsgált szó vagy mondatrész esetében, szükséges volt a 18. század végi és 19. század eleji német nyelvhasználat feltérképezése is, amelyhez szerencsére bőséges szakirodalom A tanulmány az NKFI 125364 számú, Széchenyi István leveleinek kritikai kiadása című projekt támogatásával készült. A projekt vállalása, hogy teljességre törekedve publikálja Széchenyi István különböző címzettekhez írott leveleit szövegkritikai és tartalmi jegyzetekkel ellátva. A levelek ilyen jellegű feldolgozása lehetővé teszi, hogy írójuk nyelvhasználatát tüzetesebb vizsgálat alá lehessen vetni, amely a magyar nyelv vonatkozásában már megtörtént, de a német tekintetében még váratott magára. A készülő első kötet az 1825-ig keletkezett leveleket tartalmazza. 631 SZÁZADOK 155. (2021) 3. SZÁM
