Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Egry Gábor – Izsák Anikó Borbála: A városi hitelek és az impériumváltás. Bánsági és szatmári példák
A VÁROSI HITELEK ÉS AZ IMPÉRIUMVÁLTÁS Az egyezmény maga mind a tartozások és követelések átfogó témakörében, mind pedig a községi kölcsönök szűkebb körében a TEBE (illetve a bankok) a magyar és a román álláspont közt finom kompromisszumot hozott létre. Határnapként kijelölte a magyar javaslatban szereplő 1918. november 1-jét, az ezt megelőzően fennállt tartozásokat 1 lei = 2 korona árfolyamon kellett megfizetni. Az ezt követően 1919. március 20-ig keletkezett tartozásokat azonban már 1 lei = 4 korona árfolyamon, annak ellenére, hogy a bánsági és erdélyi bankok ezt memorandumban kifogásolták, ragaszkodván a TEBE tárgyalásokon is képviselt 1:2 átváltási arányhoz.89 89 A román parlament legutolsó ülésén ratifikálta a magyar-román gazdasági egyezményt. 8 Órai Újság, 1924. július 12. 1-2. 90 Baranyai L.: A magyar-román i. m. 104. 91 Uo. A megegyezés ugyanakkor lehetőséget nyújtott arra, hogy a tartozás 25%-át az adósok értékpapírokban egyenlítsék ki, méghozzá az egyezmény alá eső, a hitelező országában működő intézetek által kibocsátott értékpapírokban, amelyeknek azonban nem kellett a hitelező bank által kibocsátott papíroknak lenniük. Ezeket névértéken kellett beszámítani, nem lehetett valorizálni, vagyis 100 korona névértékű háború előtti címlet 100 korona adósság törlesztésére volt alkalmas.90 Kompromisszum született az egységes rendezés vagy egyenkénti tárgyalás kérdésében is. Az egyezmény egy évet biztosított arra, hogy az adósok és hitelezők megegyezzenek egymással, ennek lejártával viszont a még nem rendezett tételeket a román államra kellett ruházni. Románia fizette volna ki a hitelezőt, értelemszerűen átvéve annak helyét a községgel szembeni jogviszonyban is.91 Ugyanakkor az állami rendezéshez mindkét országban össze kellett írni a rendelkezés alá eső követeléseket, amit Magyarországon a TEBE vállalt magára, Romániában a belügyminisztérium adott ki ilyen értelemben rendeleteket. Végül az értékpapírokban történő törlesztés lehetősége miatt a bankoknak egymással is el kellett számolniuk, ami egyfajta belső klíringet eredményezett. Elmaradt likvidáció? A községi hitelek és a tartozások rendezése Az egyezmény alapján tehát elvben rövid időn belül meg kellett volna oldani a függő községi kölcsönök ügyét is, és nem maradhatott volna rendezetlen adósság a felek között. Ahogy a folyamatot elképzelték, az egyúttal a kölcsönök konverziójának a lehetőségét, illetve egy évet követően már kényszerét is magában foglalta, a magánadósságból állammal szembeni adósságot teremtve. Ez a községi és városi igazgatás romániai formájában, ahol a települések amúgy is szoros kormányzati ellenőrzés alatt működtek, természetesen politikai kockázatokat is rejtett magában. Nincs azonban nyoma annak, hogy az állam végül is széles körben 62
