Századok – 2021
2021 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - F. Romhányi Beatrix – Laszlovszky József: A tatárjárás pusztítása és a magyarországi templomhálózat
KÖZLEMÉNYEK F. Romhányi Beatrix — Laszlovszky József A TATÁRJÁRÁS PUSZTÍTÁSA ÉS A MAGYARORSZÁGI TEMPLOMHÁLÓZAT* Bevezetés A közelmúltban egyre növekvő számban jelentek meg egyháztopográfiai munkák, amelyek egy-egy középkori terület vagy modern történeti-földrajzi régió egyházas helyeit veszik számba, valamint amelyekben a régészeti-történeti kutatások összefoglalása hangsúlyosan foglalkozik a templomok számával és elhelyezkedésével a középkorban (vagy annak egy időszakában).1 Ezek a munkák egyre nagyobb mértékben alkalmaznak komplex kutatási módszereket, amelyek révén a régészeti és történeti adatokat a műemléki kutatások vagy a művészettörténeti vizsgálatok eredményeivel is összevetik, illetve az egyház-, politika- vagy éppen településtörténeti feldolgozásokat figyelembe véve értelmezik. Növekvő számban jelentek meg olyan tanulmányok — többek között éppen a jelen tanulmány egyik szerzőjének tollából -, amelyek a plébánia- és a kolostorhálózat elemzéséből vontak le következtetéseket egyházszervezési, köztörténeti vagy demográfiai kérdések tisztázására.2 A templomhálózat és a tatárjárás kérdésének elemzését ugyanakkor az is indokolja, hogy a régészeti kutatások a közelmúltban több helyen fedeztek fel olyan árok és sánc szerkezetű védművet, amelyet a helyi lakosság meglévő templomok köré épített ki a tatárveszély hírére, és ahol megpróbálták túlélni a mongol betörés pusztítását. Ezek a feltárások azt is igazolták, hogy - az írott forrásokban is megjelenő - ilyen építmények nem tudtak ellenállni a tatár 1 A pécsi egyházmegye története I. A középkor évszázadai (1009-1543). Szerk. Fedeles Tamás - Sarbak Gábor - Sümegi József. Pécs 2009.; K. Németh András: A középkori Tolna megye templomai. Pécs 2011.; M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Kaposvár 2017.; Botár István: Havasok keblében rejtező szép Csík. A Csíki-medence középkori településtörténete. Bp. 2019. A régészeti topográfia bizonyos vonatkozó kérdéseiről lásd Stibrányi Máté: A határon álló templomok. A középkori templomos helyek és a településhálózat vizsgálata Fejér megyében. In: Magyarország Régészeti Topográfiája. Múlt, jelen, jövő. Szerk. Benkő Elek - Bondár Mária - Kolláth Ágnes. Bp. 2015. 369-386. 2 E Romhányi Beatrix: Kolostorhálózat - településhálózat - népesség. A középkori Magyar Királyság demográfiai helyzetének változásaihoz. Történelmi Szemle 57. (2015) 1-51.; Uő: Mendicant Net works and Population in a European Perspective. In: Medieval East Central Europe in a Comparative Perspective. Eds. Gerhard Jaritz - Katalin Szende. Abingdon 2016. 99-122.; Uő: Kolostorhálózat, területfejlesztés, régiók a Borostyán-út mentén. Soproni Szemle 72. (2018) 119-146. A tanulmány a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával készült, A tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai összefüggései című kutatási program keretében (projekt azonosító: K 128880). 601 SZÁZADOK 155. (2021) 3. SZÁM
