Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Lovra Éva: A korai modern várostervezés magyar úttörője, Palóczi Antal
A KORAI MODERN VÁROSTERVEZÉS MAGYAR ÚTTÖRŐJE, PALÓCZI ANTAL értékesítése és beépítése késedelmet szenved.”88 A Béla tér környéke a város északi részén fekszik, ott, ahol a várost látogató a vasúti állomásról a város területére lép. A kapu szerepe miatt a tér kialakításának tervét Palóczi magasabb esztétikai minőséggel („kellő művészettel és szépséggel”) kívánta ellátni, mint az Óvár tér esetében. A város vezetősége elégedett volt a tervekkel, mivel Palóczi elképzeléseiben a modernség szimbólumát látták: „Arad városa megértvén a modern városépítés terén a mai kor igényeit és követeléseit, siet e téren elül járni s példájával utat mutatni más városainknak, hogy a városépítés terén mit kell tenniök.”89 88 Palóczi Antal: Arad sz. kir. város szabályozása. Építő Ipar 37. (1913) 36. sz. 391. 89 Uő: Arad sz. kir. város szabályozása. Építő Ipar 37. (1913) 37. sz. 403. 90 Palóczi Antal - Just Ferenc: Guide to Budapest: Compiled from Baedeker’s Guides, Extended and Rearranged for the III. Congress of the International Association for Testing Materials. Bp. 1901. 91 N n.: Budapesti uj Bädeker. Magyar Ipar 22. (1901) 27. sz. 747.; B-y: Az anyagvizsgálók kongreszszusának előkészületei. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője 20. (1901) 1-40. sz. 289. 92 Palóczi Antal: Hogyan tehetnők Budapestet világhírűvé I. rész. Építő Ipar 14. (1900) 14. sz. 89-91. és II. rész. Építő Ipar 14. (1900) 15. sz. 95-96. 93 Uő: Tervjavaslat a főváros belvárosának szabályozására. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 26. (1892) 69-71. Budapest Palóczi igazi „játszótere” azonban Budapest volt. 1901-ben Just Ferenccel együtt átdolgozta a Baedeker-féle (Bädeker) utazási kézikönyv Budapestre vonatkozó részét.90 Az útikönyv új irányt mutatott. A városkritikákat és az ismertetéseket a külföldiek szempontjából írták meg, és a Baedeker eredeti szövege alig egyharmadát tette ki az új, átdolgozott változatnak. A német, francia és angol nyelven megjelent könyv megemlítette azokat az építészeket, mérnököket, művészeket és alkotókat is, akiknek a város az akkori arculatát köszönhette.91 Palóczi Budapesttel kapcsolatos tevékenysége megoszlik az építő jellegű felszólalásai (városrendezés, szabályozás, jövőkép, lakáshelyzet kapcsán), kritikai észrevételei (a Fővárosi Közmunkák Tanácsának munkája, szabályrendeletek), a városrendezési tervsorozatai (egy témát többször is átdolgozott, évekig foglalkozott minden fontos tervével) és a pályázatok között. Ötleteivel nem ritkán évtizedekkel megelőzte az aktuális trendeket, és az elsők között volt például, akik Budát világhírű fürdővárosként vizionálták.92 Az egységes belvárost szabályozó 1892-es terve megelőzte a 1893. évi XII. törvénycikket, amelyben kijelölték a két új Duna-híd helyét. Meghatározta a Rudas Fürdő előtti tér és az Eskü téri (ma Március 15. tér) római katolikus plébánia épülete (Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom) között építendő Duna-híd hídfőinek helyét és a kisajátítás szükséges mértékét.93 1895-ben egy szabályozási 592
