Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Berecz Ágoston: Paraszti nacionalizmus alulnézetből. Románok a dualista Magyarországon
PARASZTI NACIONALIZMUS ALULNÉZETBŐL nacionalizmus reaktív és védekező jellegű maradt, a zárt közösségekben élő parasztok számára az állam szimbolikus magyarosító intézkedései mégis jóval távolibb veszélynek tűntek, mint az ezekkel járó kézzelfogható terhek vagy akárcsak képzelt anyagi károk. A parasztok nacionalizmusa gyakorlatias volt, repertoárja pedig szűkebb és merevebb, mint a nemzetiesítő értelmiségé. Saját erejükből az állami intézkedések mögött álló logikát sem feltétlenül értették, nemhogy adekvát válaszokat fogalmazzanak meg rájuk. A román parasztok kisebbsége jelentősnek és vonzónak találta a nemzeti ideológia által kínált történeti önképet is, és hajlandó volt vállalni némi kényelmetlenséget, hogy ezt kimutassa. A nemzeti mitológiát befogadó közösségekből több volt az írástudóbb vidékeken, de gyorsan nőtt a számuk a jobbára még írástudatlan Hunyad vármegyében és Erdélyi-szigethegységben is. Figyelemre méltó, hogy a latinos nevek korai befogadói nem parasztok voltak, hanem kézművesek, bányászok és cselédek, akik a román elithez hasonlóan kultúrák keresztútján éltek. A külső csoport jelenléte a társadalmi térben kontrasztot és ösztönzést kínált identitásuk újraalkotásához. PEASANT NATIONALISM SEEN FROM BELOW Romanians in Post-1867 Hungary By Ágoston Berecz SUMMARY The paper explores the expansion of the Romanian national paradigm among the peasantry of post-1867 Hungary through naming patterns and the perception of personal names, formulating hypotheses about some of the features of peasant nationalism. Three groups of sources are put to use. Two prosopographical databases are used to reconstruct the social, regional, and confessional patterns of the expansion of the so-called Latinized, national Christian names, to identify the traces of the historical imagination behind the toponymical anecdotes and popular etymologies sent in response to the questionnaire of Frigyes Pesty, and to analyze the reactions of village municipalities to the changes of place names that were proposed in the wake of the Place Name Act of 1898. 574
