Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Berecz Ágoston: Paraszti nacionalizmus alulnézetből. Románok a dualista Magyarországon
PARASZTI NACIONALIZMUS ALULNÉZETBŐL 1. ábra A latinos nevek aránya a különböző társadalmi hátterű román érettségizők között, születési év szerint 70 az összes román érettségiző — — paraszti szülők ■ pap és tanító apa ----------közép- és felső osztálybeli szülők Az 1. ábra grafikonján hatéves bontásokban vittem föl a latinos nevek arányát az újszülöttek között, az apa foglalkozása szerint. A közép- és felső osztálybeli családok görbéje meredeken ível föl, és 1867-re már eléri az 50%-ot. Később megelőzik őket a papok és tanítók, akik közül 1895 és 1901 között, az utolsó időszakban, amelyből rétegspecifikus adatok még elérhetők, a családok 60%-a adott gyerekeinek latinos nevet. A latinos nevek aránya töretlenül nőtt azután is, hogy a latinizmus mint irányzat lendülete megtört. Egyes latinos nevek elveszítették ugyan népszerűségüket, és megszakadt a kettős latinos névadás divatja is (például Tit Liv), de az ízlés irányváltása nem érintette a legnépszerűbb latinos neveket. A parasztok görbéje messze elmarad a felsőbb rétegekétől, és az 1873 előtti, majd az 1894-et követő föllendülés ellenére sem közelíti meg a papok és tanítók értékeinek a felét. Az 1901-et követő magányos görbe, amely a Ferdinánd Egyetem hallgatóit ábrázolja, már nem bontható föl társadalmi rétegek szerint, ezért a látszólagos változást még heurisztikusán is nehéz értelmezni. A teljes magyarországi román népességben a latinos nevek aligha terjedtek gyorsabban, mint azt a grafikonon a parasztok értékei mutatják. Sőt, ha a felemelkedő családok tényleg túl vannak reprezentálva a paraszti származású érettségizők között, amint az gyanítható, akkor a görbe emelkedése még ennél is szelídebb volt. 566
