Századok – 2021

2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Berecz Ágoston: Paraszti nacionalizmus alulnézetből. Románok a dualista Magyarországon

PARASZTI NACIONALIZMUS ALULNÉZETBŐL elhomályosítani próbálva olyan léptékű magyarázatokat és célokat fogalmazott meg, amilyenekhez a parasztok addig világi dolgokban nem szoktak hozzá. A pa­rasztok örökölt vonatkozási keretei ugyanis közvetlen és nem elképzelt közössé­gekre vonatkoztak. A társadalmi közelség és a bizalom térbeli koncentrikus kö­rökben csökkent, de a legtágabb kör (a /zzm-ként vagy vidic-Vént emlegetett kistáj) sem ölelt föl egynapi járóföldnél nagyobb földrajzi teret. Bárki, aki ezen kívülről érkezett, potenciálisan veszélyes idegennek számított.23 23 Barbu Stefänescu: Sociabilitatea ruralá, violenta si ritual. Cartea in practicile oblative de ráscumpára­­re a päcii comunitare, Transilvania, sec. XVII-XIX. Oradea 2004. 139-140.; PaulH. Stahl: Triburi si sate din sud-estul Europei. Structuri sociale, structuri magice si religioase. Bucuresti 2000. 153-157. 24 John-Paul Himka: Galician Villagers and the Ukrainian National Movement in the Nineteenth Century. Houndsmill, Basingstoke 1988. 143-217. 25 Doru Radosav: Arätarea Impäratului. Inträrile imperiale in Transilvania §i Banat (sec. XVII-XIX). Diseurs §i reprezentare. Cluj-Napoca 2002. 134-136.; Irina Marin: The Formation and Allegiance of the Romanian Military Elite Originating from the Banat Military Border. Doktori (PhD) értekezés. University College London. 2009. 168-175. (https://bit.ly/3cetyFk , letöltés 2021. márc. 11.) A vázolt értelmezési modell összhangban áll a nacionalizmuskutatás legin­kább Anthony D. Smith nevével fémjelzett etnoszimbolista iskolájának nézetei­vel, amennyiben némely etnikai határ nemzeti törésvonalak alapjának tekinthető. A nemzeti szimbólumok kérdésében azonban eltérek az etnoszimbolista megkö­zelítéstől. A román nacionalisták által kulcsfontosságúnak tartott szimbólumok és mítoszok ugyanis, elsősorban a latinitás és a római eredet képzetköre, nem etnikai hagyományokra épül, és így befogadásukat sem segíthette ismertségük. Épp a nemzeti tartalmak előzmény nélkülisége teszi lehetővé, hogy a latinos ne­vek példáján terjedésüket nyomon kövessem. A parasztok a nemzetesítő elitektől vették át őket. A folyamat összefonódott az írni-olvasni tudás elterjedésével és egy új, birtokos paraszti öntudat kifejlődésével.24 A Határőrvidéken, mintegy kísérleti terepen, már a Habsburg felvilágosult abszolutizmus nekilátott a nemzeti hagyományok népszerűsítésének, amikor a római virtus felidézésével próbált büszke katonákat faragni a frissen militarizált falvak férfilakosságából.25 A dualizmus évtizedeiben a románok társadalmi kom­munikációja nagyrészt az etnikus egyházak körül kialakult intézményi hálóban folyt. A nemzeti értelmezési kereteket, szimbólumokat és jelentéseket így nem­csak az 1890-es évektől megjelenő olcsó néplapok közvetítették, de a szószéken, az iskolában és a román egyesületek ünnepségein elhangzottak is. Az írni-olvasni tudás hatalmas területi egyenlőtlenségekkel tört előre: míg 1910-ben a Szeben vármegyei román lakosság 51%-át, Bihar vármegyében csak 16%-ukat írták össze írni-olvasni tudóként. De az újságokat és más kiadványokat a parasztok rendszerint föl is olvasták egymásnak, így az üzenet az írástudatlanokat is közvet­lenül elérhette. Egy román emlékíró úgy fogalmazott, hogy politikai érlelődése 552

Next

/
Thumbnails
Contents