Századok – 2021

2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Barabás Gábor: A pápaság és a kánoni választások a 13. századi magyar egyházban

A PÁPASÁG ÉS A KÁNONI VÁLASZTÁSOKA 13. SZÁZADI MAGYAR EGYHÁZBAN 1241-ben a pápa a fehérvári káptalan ügyében járt el. IX. Gergely február 25-ei dátummal az ekkor Magyarországon tartózkodó klerikusát, Johannes de Civitellát bízta meg a kanonokok által megválasztott Benedek budai prépost - később kalo­csai, majd esztergomi érsek113 - megerősítésével, amennyiben a jelölt alkalmas és az elekció a kánonjognak megfelelően történt. Felhatalmazása szerint a pápai káp­lán maga is fogadhatta az új prépost esküjét, amennyiben az nem lett volna képes Rómába utazni,114 ám az 1241. évi események végül lehetetlenné tették az eljárást. 113 Zsoldos A.: Magyarország világi archontológiája i. m. 81., 84. 114 Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis - A veszprémi püspökség római oklevéltá­ra I-IV. Ed. Fraknói Vilmos - Lukcsics József. Bp. 1896-1907. (a továbbiakban: MREV) I. 115. CXXXII. sz., RPR 10992. sz., RG IX. 5380. sz. 115 Thomae archidiaconi Spalatensis Historia Salonitanorum atque Spalatinorum pontificum. Arch ­deacon Thomas of Split History of the Bishops of Salona and Split. Eds. Olga Peric et al. (Central European Medieval Texts 4.) Bp.-New York 2006. 268-269., 272-273.; Anonymus and Master Roger: Anonymus, Notary of King Béla. The Deeds of the Hungarians. Eds, trans. Martyn Rady - László Veszprémy. Master Roger’s Epistle to the Sorrowful Lament upon the Destruction of the Kingdom of Hungary by the Tatars. Trans. János M. Bak - Martyn Rady. (Central European Medieval Texts 5.) Bp.-New York 2010. 186-189.; Zsoldos A.: Magyarország világi archontológiája i. m. 81., 84., 89., 91., 93.; SzücsJ.: A kereszténység belső politikuma i. m. 167. 116 A 13-14. századi pápai széküresedésekkel kapcsolatban legutóbb lásd Andreas Fischer: Ecclesia acephala, Patrimonium ohne Papst. Die Vakanzen des Apostolischen Stuhls im 13. und 14. Jahrhun­dert. In: Interregna im mittelalterlichen Europa. Konkurrierende Kräfte in politischen Zwischenräu­men. Hrsg. Norbert Kersken - Stefan Tebruck. (Tagungen zur Ostmitteleuropaforschung 38.) Mar­burg 2020. 209-238. 117 Szücs J.: A kereszténység belső politikuma i. m. 167. 118 Uo. i. m. 164., 167. Vö. Ganzer, K: Papsttum und Bistumbesetzungen i. m. 154. 119 RPR 11081. sz., Les registres d’Innocent IV. I-IV. Ed. Élie Berger. Paris 1881-1919. (a továbbiak ­ban: RI IV) 11. sz. Vö. Varga Lajos: Báncsa nembeli I. István, 1242. május - 1253. november 13. e. In: Az 1241—1242. év történései persze nem csak a fehérvári prépostság helyzetére voltak hatással, a tatárjárás következményei a teljes magyarországi egyházat súlyo­san érintették: mindkét érseki szék mellett üresedésben volt a győri, erdélyi és a nyitrai püspökség, illetve számos alsóbb egyházi méltóság is.115 1243-ban, IV. Ince pontifikátusának kezdetétől számos pápai megbízás ismert, amely a pozíciók be­töltését célozta. A legsürgetőbb a két érseki szék helyzetének rendezése volt mind IV. Béla, mind a Szentszék számára. A király már 1242 tavaszán elküldte követét ez ügyben Rómába—mivel a pápai szék épp üresedésben volt,116 a kardinálisokhoz.117 Esztergom élére a váci püspök és korábbi királyi kancellár, Báncsa nb. István került, míg Kalocsa érseke a már korábban említett fehérvári prépost, hivatalban lévő ki­rályi kancellár, Benedek lett. Mindketten IV. Béla támogatói közé tartoztak,118 így a magyar király oldaláról nem is merülhetett fel kifogás az elekciók ellen. IV. Ince néhány nappal megválasztása és beiktatása után, 1243. július 7-én kelt levelével Bulcsú Csanádi püspököt, valamint a pannonhalmi és szentgotthárdi apátokat bíz­ta meg az esztergomi electus megerősítésével és a szükséges eskü fogadásával.119 Egy 532

Next

/
Thumbnails
Contents