Századok – 2021

2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Barabás Gábor: A pápaság és a kánoni választások a 13. századi magyar egyházban

A PÁPASÁG ÉS A KÁNONI VÁLASZTÁSOKA 13. SZÁZADI MAGYAR EGYHÁZBAN

III. Ince pápa János áthelyezése folytán a másik érseki székkel kapcsolatban is kénytelen volt intézkedni, mivel a megüresedett helyre a kalocsai és bácsi káptalanok Gertrúd királyné testvérét, Bertholdot választották meg. Berthold

elekciójában döntő szerepet játszott, hogy II. András király sógora volt, III. Ince azonban nem erősítette meg a döntést. 1205. október 12-én kelt levelében azt parancsolta a kalocsai és a bácsi káptalannak, hogy a pápai vizsgálatig tartózkodjanak bármilyen további döntéstől.57

A választott érsek elleni eljárás oka Berthold

fiatal

életkorában és képzettsége hiányában keresendő; a panasz megfogalmazói nem ismertek. 1206. június 7-én III. Ince arról értesítette a királyt, hogy ismét elhalasztotta a megerősítést.58

Magyarország világi archontológiája 1000-1301. (Kronológiák, Adattárak) Bp. 2011. 80., 91., 102., 275.

57 RPR2591. sz.,RI III.

VIII.

141. (140.). sz.Vö. 5 Fraknói V: A magyar királyi kegyúri jogi. m. 35-36.; Solymosi L.: Egyházi-politikai viszonyok i. m. 48.

58 RPR

2793.

sz., RI

III. IX.

74. sz. Vö. Stulrajterová, K: Headquarters

versus Local Boards i.

m. 32.

59 RPR 3073. sz., RI

III. X.

39. sz.

60 Vo.

Sweeney, J.

R.: Innocent III., Canon Law

i.

m. 32.

61 „qui

patiatur in

illis

duobus, aut alterutro eorum defectum, prêter

hoc,

quod irrita est talis electio, ipsi ea vice sint eligendi potestate privati, et per triennium a beneficiorum perceptione suspensi” - CDH III/l. 51. Vö.

Ganzer, K:

Papsttum

und Bistumbesetzungen

i.

m. 18-19.; Udvardy

József: A kalocsai érsekek életrajza 1000-1526. (Dissertationes

Hungaricae ex

historia

Ecclesiae 11.)

München 1991. 104-105.; Stulrajterová, K: Headquarters

versus Local Boards i.

m. 32.

62 RPR

3252.

sz., RI

III. X. 177. sz. Lásd

UdvardyJ.:

A

kalocsai érsekek életrajza i.

m. 104-106.

63 Lásd

Werner

Maleczek:

Papst und Kardinalkolleg von 1191 bis 1216. Wien 1984. 91-92.; Udvardy J.: A

kalocsai érsekek életrajza i.

m. 104-106.; Kiss

Gergely: Pápai legátusok a

XI-XIII.

századi Magyarországon (diplomácia, egyházkormányzat és egyházjog). In:

Fons, skepsis,

lex. Ünnepi tanulmányok a 70 esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Almási Tibor - Révész Éva - Szabados György. Szeged 2010. 198.; Barabás Gábor: Gregorius

de

Crescentio bíboros élete és magyarországi legációi. In: Varietas delectat. A

pápai-magyar kapcsolatok sokszínűsége a 11-14. században. Szerk. Kiss Gergely. (DeLegatOnline Könyvek 1.) Pécs 2019. 104-105.

64 Lásd CDH III/

1.

53. Vö. Fraknói V: Magyarország egyházi és politikai i. m. 43-44.

Egy 1207. április 5-én kelt, II. Andrásnak küldött levél59

tájékoztat arról, hogy a pápa az ügyben a salzburgi érseket és prépostot bízta meg a vizsgálat lefolytatásával, amelyben két Kalocsa alá tartozó püspök is részt vett.60

A delegáltak jelentése alapján bebizonyosodott, hogy Berthold

életkora

valóban nem érte el az előírtat, valamint egyházjogi képzettsége és Szentírás-ismerete sem volt megfelelő, bár képes volt latinul olvasni. III. Ince ezért bíztatta a királyt, gondoskodjon arról, hogy sógora megszerezze a megfelelő képzettséget.61

A pápa — feltehetően a királyra tekintettel — később mégis jóváhagyta a választást, ahogyan arról egy 1207. december 24-én kelt levele62

tájékoztat. Döntésében az uralkodó igénye mellett egy Magyarországon járt legátus, Gergely (Gregorius

de

Crescentio) bíboros63

jelentése is szerepet játszhatott.64

Azt ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy 30. életéve betöltéséig, 1212-ig

526