Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: Johann Heinrich Bisterfeld és az erdélyi külpolitika, 1638–1643
KÁRMÁN GÁBOR polgárlányt, Stenczel Annát. A házaspár birtokot szerzett, 1644-ben zálogba vett egy tövisi kúriát, a következő évben pedig Szebenben házat vásárolt.167 A negyvenes éveibe lépő teológus ezzel véglegesen letelepedett a fejedelemségben, bár némileg keserű szájízzel, különben Comenius nem hallhatta volna tőle, hogy „a Magyarországra hívott tudósok és mesteremberek örökre szóló börtönbe kapják a meghívást”.168 167 Gyulai Eva: Bisterfeld özvegye, ifj. Zákány Andrásné Stenczel Anna testamentuma - Szendrő, 1666. In: Levéltári évkönyv XIV. Szerk. G. Jakó Mariann — Veres László — Viga Gyula. Miskolc 2006. 78-80. 168 Comenius levele Hartlibnek (Leszno, 1654. júl. 19/29.). Unbekannte Briefe des Comenius und seiner Freunde 1641-1661. Hrsg. Milada Blekastad. Ratingen-Kastellaun 1976. 114. 169 Fizetési lajstrom 1630-ból maradt fenn, ebben a főprofesszor fizetése (valószínű, hogy az 1640- es években már Bisterfeld is ezt kapta) 500, a második professzoré 350 tallér volt. Herepei J.: Adatok i. m. 269.; Geleji Katona levele Rákóczinak (Gyulafehérvár, 1640. okt. 8.). Ötvös A.: Geleji Katona István i. m. 221.; Gyulai E.: Bisterfeld özvegye i. m. 80. 170 Kvacsala J.: Bisterfeld i. m. 471.; ViskolczN: Bisterfeld bibliográfiája i. m. 32-42.; Viskolcz Noémi: Johann Heinrich Bisterfeld és a gyulafehérvári tankönyvkiadás a XVII. században. Magyar Könyvszemle 118. (2002) 249-271.; Szentpéteri M.: Egyetemes tudományi, m. 15-16. 171 Kvacsala J: Bisterfeld i. m. 456. Bisterfeld döntésében, hogy Erdélyben marad, aligha csak a pénz játszott szerepet: noha fizetése nemzetközi szinten is versenyképesnek számított, annak kiszolgáltatása akadozott, Geleji Katona István már 1640-ben is a „sala rium alkalmatlanul való kiadattatásáról” írt, 1649-re pedig az erdélyi kincstár 600 birodalmi tallérral tartozott a professzornak.169 Bisterfeld nyugateurópai tudóstársainak gondolatmenetét követve azt is feltételezhetnénk, hogy I. Rákóczi György egyszerűen nem volt hajlandó elengedni, ám ez aligha sarkallta volna Bisterfeldet további lázas tevékenységre - márpedig a teológus következő éveiben mutatott teljesítményén a kényszeredettség legkisebb jeleit sem fedezhetjük fel. Egyrészt serényen ápolta Alsted örökségét, akár saját, önálló kutatásainak rovására is: 1641-ben megjelentetett egy indexet a néhai professzor Erdélyben írott magnum opusához, a Prodomushoz. A következő években aztán valóra váltotta Geleji Katona István óhaját, hogy viselkedjen nem csak nevében tanárként, és szorgalmasan folytatta azt a tankönyvírási tevékenységet, amelyet a Herbornból érkezett professzorok a megelőző évtizedben kezdtek el a gyulafehérvári akadémia oktatási színvonalának emelésére.170 A teljesítmény tiszteletre méltó és cseppet sem magától értetődő: profeszszortársa, Piscator nevéhez közel sem fűződik hasonló mennyiségű publikáció. A folytatódó reformáció elképzelésének híveként Bisterfeld számára (ahogy ezt az erdélyi meghívás elfogadásakor jelezte is egy levelében) szent missziót jelentett a Gyulafehérvárra költözés, amelyet képességei szerint igyekezett a legtökéletesebben végrehajtani.171 511
