Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: Johann Heinrich Bisterfeld és az erdélyi külpolitika, 1638–1643
JOHANN HEINRICH BISTERFELD ÉS AZ ERDÉLYI KÜLPOLITIKA, 1638-1643 szállítása a hatalmas költségek miatt.162 Geleji Katona István ráadásul arról tudósította a fejedelmet, hogy Bisterfeldet nemcsak Leiden presztízse vonzza, hanem más motivációi is vannak: az időközben megözvegyült tudós feleségül akarta venni Ludwig Camerarius lányát. Az erdélyi református püspök meglehetősen kétségbe volt esve, hogy az akadémiával kapcsolatos nagy tervek így végleg kútba esnek majd, amiben csak lehetett, kereste Bisterfeld és az 1638- ban súlyos betegségen átesett Piscator kedvét, miközben azon morgolódott a fejedelemnek, hogy ideje lenne, ha a professzorok végre nemcsak nevükben lennének azok.163 162 Debreczeni Tamás levelei Rákóczinak (Sárospatak, 1639. okt. 19., dec. 18.). MNL OL E 204 Mis siles Fasc. 14. fol. 44v; ill. 60v. A leideni könyvtár 17. századi állapotáról: Christiane Berkvens-Stevelinck: Magna Commoditas. A History of the Leiden University Library 1575-2005. Leiden 2004. 11-30. 163 Geleji Katona István levelei Rákóczinak (Gyulafehérvár, 1640. szept. 21., okt. 8.). Ötvös Á.: Geleji Katona István i. m. 211-212., 220-223. Piscator betegségéről lásd Geleji Katona levelét Rákóczinak (Gyulafehérvár, 1638. dec. 2.). Beke Antal: Geleji Katona István levelei Rákóczyhoz. Irodalomtörténeti Közlemények 4. (1894) 337. 164 Bisterfeld levele Salviusnak (Gyulafehérvár, [1641.] ápr. 28.). RA Transylvanica vol. 1. nr. 30., illetve d’Avaux-nak (Dés, 1641. jún. 27.). Wibling, C: Magyarország i. m. 471-472. A kiadás Hoditzot tünteti fel címzettként, ám ez nyilvánvalóan tévedés, hiszen a szöveg egyes szám harmadik személyben beszél a morva grófról. Rákóczi Leidenbe írott leveléről: Miklós Ö.: Bisterfeld i. m. 18. 165 Comenius levele Goddofred Hottonnak (London, 1642. márc. 4/14.). Jana Amosa Komenského korrespondence. Vyp. Adolf Patera. Praha 1892. 50.; Kvacsala J: Bisterfeld i. m. 473.; Miklós Ö.: Bisterfeld i. m. 19-20.; Monok I: Johannes Henricus Bisterfeld i. m. 324-325. 166 Schubert, F.H.: Ludwig Camerarius i. m. 410-411.; Mömer, M.: Paul Straßburg i. m. 355-356. 1641 tavaszán mindenesetre úgy tűnt, a református püspök minden próbálkozása kudarcot vall, és a német professzor visszatér Európa nyugati felébe; erről az elhatározásáról Salviust is értesítette. Nyáron azonban megérkezett Hoditz gróf levele az erdélyi udvarba, és a fejedelem erre hivatkozva rábírta Bisterfeldet, hogy szakítsa félbe előkészületeit a távozásra. Egyben a leideni kurátoroknak is megírta, hogy a gyulafehérvári akadémiának szüksége van a professzorra.164 1642-ben a leideni meghívás lehetősége még mindig terítéken volt, sőt Comenius úgy tudta, Bisterfeld már Németalföldre költözött, és előre örült ottani találkozásuknak. Könnyen lehetséges, hogy a Torstensson bevonódásával új lendületet kapó diplomáciai tárgyalások bírták rá a német teológust, hogy adja fel a hollandiai egyetemi állással kapcsolatos elképzeléseit — a hosszas késlekedést leendő kollégái már így is nehezményezték, a kommunikáció akadályozásával vádolva meg I. Rákóczi Györgyöt.165 Kútba estek a házassági tervek is: 1642-ben Camerarius lányát, az ekkor negyvenegy éves Anna Katherinát nem más vette feleségül, mint Paul Strassburg, aki nem sokkal korábban megözvegyült apósával (aki a svéd rezidensi hivatalt is letette) Groningenbe költözött.166 Alighanem akkor dőlt el végleg, hogy Bisterfeld Erdélyben marad, amikor 1643 júniusában feleségül vett egy kolozsvári szász 510
