Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: Johann Heinrich Bisterfeld és az erdélyi külpolitika, 1638–1643
KÁRMÁN GÁBOR tárgyalni akar az angol királlyal és a holland kormányzattal is.29 Ügy tűnik, végül csak Hamburgig jutott, onnan indult el 1638 áprilisában Erdély felé. Danzigban éppen csak elkerülték egymást a fejedelemtől érkező új követtel, így visszafordult és Helsingorből küldött levelet a fejleményekről a Sund-vám ügyeit felügyelő svéd rezidenssel Oxenstiernának, tudniillik, hogy már úton van a szövetségesekhez egy szabályos megbízólevéllel rendelkező erdélyi diplomata.30 A lelkész a továbbiakban eltűnt az erdélyi külpolitikával kapcsolatos forrásokból. Axel Oxenstierna 1639 decemberében kapott még tőle egy emlékirat-vázlatot, amelyben első helyen szerepelnek a fejedelemséggel kapcsolatos javaslatai, ám annak ellenére, hogy 1640-ben megint Stockholmban volt, úgy tűnik, I. Rákóczi György a továbbiakban nem tartott igényt a szolgálataira.31 Bisterfeldnek egy későbbi írásában szereplő utalásából az derül ki, hogy Meerbottot hibáztatták azért, hogy a császár értesült a szervezkedésről - talán ez lehetett az oka, hogy a protestáns összefogás lelkes harcosa 1643- ban bekövetkezett haláláig a továbbiakban már nem kapott szerepet a fejedelem politikai kapcsolatainak ápolásában.32 29 Heinrich Meerbott levelei Axel Oxenstiernának (Stockholm, 1637. nov. 3.[/13.] és nov. 18.[/28.]). Wibling, C.: Magyarország i. m. 466., 468. 30 Heinrich Meerbott levele Axel Oxenstiernának (Helsingor, 1638. jún. 30.[/júl. 10.]). RA Oxenstiernasamlingen E 658; Johann Heinrich Bisterfeld levele ugyanannak (Helsingor, 1638. máj. 9/19.). Briefwisseling van Hugo Grotius. IX. 1638. Uitg. door B. L. Meulenbroek. (Rijks geschiedkundige publicatien, Grote Serie 142.) ’s-Gravenhage 1973. 807-808. 31 Meerbott Oxenstiernának adott propozíciójának vázlata (érkezett 1639. nov. 30.[/dec. 10.]). Wibling, C.: Magyarország i. m. 470-471. Ebben ismét tanúságot tesz a megelőző tíz év erdélyi politikai fordulatainak ismeretéről; többek között felveti azt az ötletet, hogy a fejedelem által 1633-ban árulás miatt életfogytig börtönbe záratott Zólyomi Dávidot ki kellene hozatni, hogy csapatokkal csatlakozhasson a svéd fősereghez. Az erdélyi főúr svéd kapcsolataihoz lásd Kármán G.: II. Gusztáv Adolf i. m. 754-755. 1640-es beadványában már nincs szó Erdélyről: Meerbott levele Krisztina királynőnek (Stockholm, 1640. nov. 13.[/23.]). RA Transylvanica vol. 1. nr. 131. 32 Halálának időpontjáról és az 1641-ben a tollából (igaz, álnév alatt) a svéd fővárosban megjelent két millenárisra hangvételű műről lásd Viskolcz N: Reformációs könyvek i. m. 80. Lennart Torstensson 1642 nyarán Erdélybe küldött követeinek adott instrukciójában utasította őket arra az esetre is, ha a fejedelemségben találkoznának a lelkésszel - ezek szerint a svéd generalissimus nem tudta, hogy Meerbott Stockholmban tartózkodik, erről lásd Wibling C.: Magyarország i. m. 592. 33 Erdélybe költözésük részleteiről a tanulmány utolsó fejezetében lesz szó. Bisterfeld nyugat-európai küldetése, 1638-1639 I. Rákóczi György újabb követe nem más volt, mint Johann Heinrich Bisterfeld. A harmincas éveinek elején járó német teológus Bethlen Gábor meghívására, de már a fejedelem halála után, 1629 legvégén érkezett apósa, Johann Heinrich Alsted (illetve egy harmadik, szintén Herbornból jövő tanár, Ludwig Philipp Piscator) társaságában Gyulafehérvárra, ahol mindhárman az akadémia professzorai lettek.33 A potenciális európai szövetségesek meglátogatását célzó diplomáciai kül475
