Századok – 2021
2021 / 2. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Kurucz György: "Kedves Hazámfiai, mozdulni kell." Georgikoni peregrinatio oeconomica a 19. század elején (Kincses Katalin Mária)
TÖRTÉNETI IRODALOM Kurucz György „KEDVES HAZÁMFIAI, MOZDULNI KELL...” Georgikoni peregrinatio oeconomica a 19. század elején Corvina—Ráday Gyűjtemény, Bp. 2020. 303 oldal A keszthelyi Georgikon alapítója, gróf Festetics György (1755-1819) fia, László (1785-1846) atyja hagyatékának átvételekor - köszönhetően széles műveltséget, magas fokú szaktudást, szellemi nyitottságot eredményező gondos neveltetésének - magától értetődőnek tartotta, hogy ne csak az anyagi javakat vegye át, hanem mindazokat a feladatokat, mindazt a szellemi örökséget is, melyet elődje az ország egyik legelőkelőbb arisztokratájaként és legműveltebb felvilágosult gondolkodójaként maga után hagyott. Az atyja nyomdokain járó örökös a kiemelkedő tudás és műveltség mellett kivételes felelősségtudattal és pedagógiai érzékkel is rendelkezett: úgy vélte, a Georgikon koncepciózus fejlesztéséhez hozzátartozik, hogy az ott alkalmazott tanárok szaktudását is gyarapítsa. A szakmai továbbképzés leghatékonyabb módja a külföldi tapasztalatszerzés volt: a céhes vándorlás és az egyetemi peregrináció sokszáz éves gyakorlata, majd a 18. század második felétől kibontakozó utazások, melyek a leendő uralkodók, az arisztokraták nevelésének részét képezték, és a művelt nemesi és polgári rétegek körében nemcsak egyfajta továbbképzést jelentettek, hanem tanulmányaik megkoronázását is, a 19. századra a továbblépés, a szakmai fejlődés elengedhetetlen stratégiai eszköztárának kialakulásához vezettek. Ily módon, amikor a Georgikon „gazdát cserélt”, az 1820-as évek elején az új patrónus öt éves szakmai tanulmányútra küldte két fiatal tanárát, Gerics Pál orvosdoktort, aki a tanintézet igazgatója volt, és a kertészeti, borászati, szőlészeti ismereteket oktató Lehrmann Józsefet. Kurucz György legújabb könyvében e két tudós-utazó tartalmas, gyakorlatilag egész Európát behálózó, hosszú tanulmányútját tárta föl a teljes fellelhető levéltári forrásanyag alapján. A tanárok levelezései, jelentései, útinaplói, az utazási instrukciók és az útvonaltervek egyedülálló forrásbázist képeznek nemcsak - a szerző megfogalmazása szerint - különleges művelődés-, gazdaság- és mentalitástörténeti értékük miatt, hanem mivel arra is rávilágítanak, hogy a két tanár továbbképzése rendkívül átgondolt és aprólékosan kidolgozott rendszer szerint zajlott. Ennek nemcsak a programot összeállító patrónus, hanem a két utazó is természetesen tudatában volt. Kurucz György a lehető legátfogóbb megközelítésre törekedett, amikor a keszthelyi intézet szellemi hátterét, a korszak utazási kultúráját, valamint az utazások teljes hozadékát: a személyes és intézményes kapcsolatrendszereket, a tudományos, gazdálkodási, gyakorlati tapasztalatok széles tárházát a legújabb társadalomtörténeti, szociokulturális, mentalitástörténeti, gazdaság- és tudománytörténeti kutatásmódszertannal tárta föl. Külön figyelmet érdemel a szerző alapos és széleskörű elméleti képzettsége, amely a kötet szakmai színvonalának egyik támpillére. Az iratanyag unikális volta ugyanis önmagában nem lett volna elégséges ahhoz, hogy ez a rendkívül jó stílusban megírt és szépirodalmi kvalitásokat is megcsillantó monográfia megszülethessen. A különleges forrásokat a téma európai szakirodalmának, a kor alapos ismeretének birtokában szólaltatta meg a szerző. A kötet elkészítésének másik pillére a kivételes alapossággal kiválogatott képi forrásbázis, amely nemcsak szemléletes látványelemként kíséri a szöveget a kötetben, hanem szekunder forráscsoportként jelenik meg. A kilenc fejezetből álló kötet szerkezetileg három nagy tematikus egységre osztható. Az első három fejezet - mintegy az utazást előkészítendő - a Georgicon szakmai közegét, a patrónust mutatja be és a recepciós szándékot, valamint az utazási instrukciók elemzését tartalmazza mindkét peregrinus számára. Ezt követően kerül sor a két utazó élményeinek tematikus csoportosítására és azok elemzésére az utazási naplók párhuzamos feltárásával. Ily módon az általuk szerzett élmények, tapasztalatok egyszerre két látószögből tárulnak fel. Végül az utolsó négy 443 SZÁZADOK 155. (2021) 2. SZÁM