Századok – 2021
2021 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kökényesi Zsolt: Az érvényesülés útján. Az Udvari Kamara magyar tisztségviselői a 18. században
KÖKÉNYESI ZSOLT konferenciaminiszterként is szolgált.187 De a legmagasabb udvari karriert Zichy Károly futotta be, aki 1808-tól szintén állam- és konferenciaminiszterként tevékenykedett, a konferencián belül pedig pár év múlva a belföldi ügyek vezetőjévé vált, de témánk szempontjából még fontosabb, hogy 1802 és 1808 között az Udvari Kamara elnökeként szolgált.188 Arra pedig évszázadok óta nem volt példa, hogy magyar főnemes töltse be ezt a pozíciót. 187 Szíjártó M. I.: Emberek és struktúrák i. m. 291-294.; Wurzbach, C. v.: Biographisches Lexi kon i. m. XVI. 305-307. 188 Sajnos Zichy kamaraelnöki kinevezése elveszett, de az iratok kortárs mutatójából tudjuk, hogy éves fizetése összesen 24 ezer forintot tett ki. ÖStA FHKA NHK Kaale Ö 1802. index. (Fasc. 17.) 189 Starhemberg pályafutásához és a pénzügyigazgatásban játszott szerepéhez lásd Brigitte Holl: Hofkammerpräsident Gundaker Thomas Graf Starhemberg und die österreichische Finanzpolitik der Barockzeit. (1703-1715). (Archiv für österreichische Geschichte 132.) Wien 1976. 190 Irene Kubiska-Scharl — Michael Pölzl: Die Karrieren des Wiener Hofpersonals 1711-1765. Eine Darstellung anhand der Hofkalender und Hofparteienprotokolle. (Forschungen und Beiträge zur Wiener Stadtgeschichte 58.) Wien 2013. 303. 191 E K Wißgrill: Schauplatz i. m. V. 100. Zichy kamaraelnöki kinevezésében nemcsak magyar származása tekinthető egyedi vonásnak, hanem korábbi, kormányszerven belüli szolgálata is, ugyanis az Udvari Kamara 18. századi elnökei jellemzően nem a hivatal tanácsosai vagy alelnökei közül kerültek ki, hanem „kívülről”, az udvari-politikai elit köréből érkezett személyek (mint a korábban említett Dietrichstein vagy Kolowrat-Krakowsky) voltak. Egyedüli kivétel korszakunk elején Starhemberg kamaraelnök, aki egyházi pályáról való távozását követően szolgált tanácsosként és alelnökként a kormányszervnél.189 Az Udvari Kamaránál a 18. században számos neves cseh-osztrák vagy akár itáliai főnemesi família (Caraffa, Cavriani, Khevenhüller, Lamberg, Rosenberg, Schlik, Thurn und Valsassina) tagja volt jelen, kiváltképp a század első felében, amikor a főrendű tanácsosok száma jóval magasabb volt, mint a későbbi évtizedekben. Ügy tűnik azonban, hogy számukra a kamara inkább egyfajta „zsákutcát” jelentett, kevés kiemelkedő pályafutást azonosíthatunk közöttük. Néhány kimagasló karrierutat természetesen az örökös tartományokból származó főnemesi tanácsosok között is találhatunk, mint gróf Ferdinand Ernst von Mollart (1648-1716) esetében, aki kamarai alelnök, udvari színházi inspektor, valamint élete végén, 1715-ben császári főszakácsmester (Oberster Hofkuchelmeister) lett. 190 Kormányzati csúcspozícióba talán egyedül gróf Franz Anton von Khevenhüller (1737—1797), az ismert főudvarmester és naplóíró negyedik fia jutott, akit 1774-ben az Udvari Számvevőkamara (Hofrechnungskammer) elnökévé neveztek ki.191 Az Udvari Kamaránál tehát sok esetben a patinás főnemesi famíliák másod- vagy harmadszülött fiai, illetve a család oldalágainak első szülöttjei próbáltak szerencsét. Ez a kamara magyar főnemesi tisztségviselőinek többségére is igaz, de számukra az Udvari Kamara jellemzően jó 429
