Századok – 2021
2021 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kökényesi Zsolt: Az érvényesülés útján. Az Udvari Kamara magyar tisztségviselői a 18. században
KÖKÉNYESI ZSOLT halálukig a hivatalban: Meskó Jakab hét éven át, Gyöngyösy Gábor pedig több mint húsz éven keresztül látta el tisztségét. Antolchich és Száraz viszont csupán öt-hat évig dolgoztak a kormányszervnél, Antolchich 1723-ban az újonnan alapított Helytartótanács első köznemesi tanácsosainak az egyike lett.162 Száraznak előbb a hivatalon belül sikerült feljebb lépnie, 1723-ban titkárból tanácsos lett, majd 1724-ben személynöki kinevezést nyert, élete utolsó évében (1731-től) pedig visszatért Bécsbe és a Magyar Udvari Kancellárián dolgozott tanácsosként.163 162 Ember Győző: Am. kir. Helytartótanács ügyintézésének története 1724-1848. Bp. 1940. 201. 163 FallenbüchlZoltán: Magyarország főispánjai. Bp. 1994. 108.; Fazekas I.: A Magyar Udvari Kancellária és hivatalnokai i. m.l 147. 164 FallenbüchlZoltán: Magyarország főméltóságai 1526-1848. Bp. 1988. 130. 165 Uő.: A Szepesi Kamara tisztviselői i. m. 220. 166 MNL OL Szent István Rend Levéltára P 1058 Kt. 29. Nr. 206. 167 ÖStA FHKA NHK Kaale Ö 1777. márc. 7. (Fasc. 6.); Uo. 1779. jún. 10. (Fasc. 6.) 168 Uo. 1762. okt. 2. Kt. 1.; Uo. 1773. máj. 8. (Fasc. 5.) Mária Terézia uralkodása alatt jóval szerteágazóbb karriermintákkal találkozhatunk. Az Udvari Kamarához tanácsosi vagy titkári pozícióban felvett magyarok jellemzően a húszas éveik második felében jártak, amikor a hivatalba bekerültek, ott pedig többnyire minimum három, maximum kilenc évet töltöttek. Atipikusnak tekinthető Ürményi József karrierje, aki csupán egy évet töltött a hivatalban, vagy felsőbüki Nagy István pályafutása is, aki (elődje, Gyöngyösy Gábor példáját követve) több mint 22 évig (haláláig) szolgált a kormányszervnél. Szintén kivételes Vajay László és Török József hivatali szolgálata, mindketten ötvenes éveikben nyertek tanácsosi kinevezést. Vajay újonnan beiktatott pozsegai főispáni adminisztrátorként konkrét feladatra kapott megbízást: a Szlavónia inkorporációjával foglalkozó bizottság tagja volt.164 Török József pedig kinevezése alatt Bécstől távol, Kassán tevékenykedett a Szepesi Kamara elnökeként (1772— 1774).165 Számára egyébként másfél évtized munka után „megváltás” lehetett a kancelláriától való távozás, ugyanis már korábbi Szent István-rendi kérvényében utalt arra, hogy a hivatalától szívesen megválna, mert „az éjjeli és nappali munkavégzés” miatt napról napra romlott a szeme.166 A titkárok és tanácsosok között a hivatalon belüli feljebb lépésre négy példát láthatunk: Zichy Károly 1775-ben, 22 évesen került a hivatalba fizetés nélküli bizottsági tanácsosként (Hofkommissionsrat), majd bő egy év múlva valódi tanácsosi kinevezést nyert, de fizetést csak 1779-től kapott (bár ekkor is, rendes státusz hiányában csupán 3000 forintot).167 Igen egyedi Neuhold János mintahivatalnok esete, akit 1762- ben (Végh utódaként) titkárnak vettek fel, ebben a minőségben szolgált öt éven keresztül, majd 1767-ben előléptették a Magyar Udvari Kamarához tanácsosnak, ahol eredményesen foglalkozott úrbéri ügyekkel. 1773-ban (Ürményi helyére) már mint tanácsos került vissza az Udvari Kamara állományába.168 Az elitkutatás 425
