Századok – 2021
2021 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kökényesi Zsolt: Az érvényesülés útján. Az Udvari Kamara magyar tisztségviselői a 18. században
KÖKÉNYESI ZSOLT folyamatosan emelkedtek a túlnépesedő városban, a lakásbérlés évente több száz forintot is felemészthetett.146 A bécsi kormányszervek és a Habsburg udvartartás tisztségviselői a föudvarnagynál (Obersthofmarschall) pályázhattak ingyenes vagy kedvező árú beszállásolásra (Hofquartier), ami lakhatási problémáikra jó megoldást jelenthetett, azonban ezt mindig külön kérvényezniük kellett, és a jobb lakásokért komoly verseny folyt.147 A kérvények pozitív elbírálása nem volt garantált, például Niczky Kristóf 1746-ban és 1748-ban is eredménytelenül pályázott közepes méretű „szolgálati lakásra”, előbb Franz Ignaz von Zehnmann, a császári Fővadászmesteri Hivatal (Obersthof- und Landjägermeisteramt) titkára, majd báró Heinrich Bernhard von Wührer birodalmi tanácsos bizonyult sikeresebbnek.148 Vajay László sem járt több sikerrel annak ellenére, hogy ő a kedvező elbírálás érdekében még patrónusához, Batthyány Lajoshoz is fordult.149 146 Bécsi lakásviszonyokhoz lásd Elisabeth Lichtenberger: Das sozialökologische Modell einer barocken Residenz um die Mitte des 18. Jahrhunderts. In: Städtische Kultur in der Barockzeit. Hrsg. Wilhelm Rausch. Linz 1982. 235-262. 147 JosefKarlbrunner: Das Wiener Hofquartierwesen und die Maßnahmen gegen die Quartiersnot im 17. und 18. Jahrhundert. Mitteilungen des Vereins für Geschichte der Stadt Wien 5. (1925) 24-36.; Yasmin-Sybille Rescher: Herrschaftssicherung und Ressourcenverteilung am Wiener Hof. Das Obersthofmarschallamt im 17. und 18. Jahrhundert. Doktori (PhD) értekezés. Universität Wien. 2016. 148 ÖStA FHKAAHK Hofquartiersresolutionen Konv. 1746.; Konv. 1748. 149 Vajay László levele Batthyány Lajoshoz, 1745. nov. 3. MNL OL P 1314 Nr. 105612. 150 ÖStA FHKAAHK Protokollbuch der Hofquartiersakten Bd. 100. 81 r. 151 Uo. Bd. 110. 67r. 152 Uo. Bd. 119. 151v-152r. 153 ÖStA FHKA NHK Kaale Ö 1768. jan. 13. (Fasc. 3.) Együttlakásukat a Staatskalender is megerősíti: Staats- und Standes-Calender. Wien 1769. 38-39.; Uo., 1770. 39-40. Az Udvari Kamara magyar tisztségviselői között természetesen sikeres pályázók is akadtak. Ilyen volt Gyöngyösy Gábor, aki 1726-ban az Alte Fleischmarkton található Rimmer-féle ház egyik lakását kérvényezte magának.150 Pozícióját erősítette, hogy a lakást nemcsak maga, hanem felesége és nyolc gyermeke számára igényelte, akiket megfelelő ingatlan hiányában másfél éve Kassán volt kénytelen hátrahagyni. A kérvényt gróf Franz Jakob von Brandiß (1677—1746) főudvarnagy a kérés jogosságára és a Gyöngyösyre kapott „magas ajánlásokra” tekintettel hagyta jóvá. A lakást Gyöngyösy halála után utóda, felsőbüki Nagy István is sikerrel kérvényezte magának.151 A tanácsosok magas fizetésük miatt változó módon tudtak maguknak megfelelő lakást szerezni, ez rászorultságuktól és kapcsolataiktól egyaránt függött. Festetics Pál e téren is sikeresnek bizonyult, ugyan 5000 forintos fizetéssel rendelkezett, ennek ellenére eredményesen pályázott a báró Joseph von Mannagetta (1699-1764) alsó-ausztriai tanácsos halála után üresen maradt lakásra,152 bár később áldozatot is kellett hoznia, ugyanis 1768-ban hozzá költöztették be Majláth Józsefet.153 A szá423
