Századok – 2021
2021 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kökényesi Zsolt: Az érvényesülés útján. Az Udvari Kamara magyar tisztségviselői a 18. században
KÖKÉNYESI ZSOLT lehetett a referensek véleménye, például korszakunk első magyar kancellistája és tolmácsa az 1716-ban kinevezett Király Ádám Meskó Jakabnak köszönhette megbízását. Király 1709-ben a pozsonyi országgyűlésen találkozott, majd hét éven keresztül kapcsolatban állt vele és egyfajta gyakornokként igyekezett tanulni tőle.113 113 ÖStA FHKA AHK HFÖ 1716. febr. 29. (Kt. 2042.) 114 A téma könyvtárnyi szakirodalmából itt most csak egy fontosabb módszertani tanulmányra utalunk: Wolfgang Reinhard-. Freunde und Kreaturen. Historische Anthropologie von Patronage-Klientel- Beziehungen. Freiburger Universitätsblätter 139. (1998) 127-141. Apatrónusi támogatás a Magyar Udvari Kamarához való felvételnél is sokat számított, lásd Khavanova, O.: „Kitűnő tehetséggel ellátott, különböző nyelveket tudó, jogok tudásával rendelkező...” i. m. 1213-1214. 115 Fazekas L: Egy magyar karrier Bécsben i. m. 6.; Kökényesi Zs.: A magyar arisztokraták integrációja i. m. 237., 239. 116 ÖStA FHKA NHK Kaale Ö 1775. júl. 1. (Fasc. 6.) 117 Az ügyiratok sajnos nem maradtak fenn, lásd ÖStA FHKA NHK Kaale Ö 1772. index (Fasc. 4.); Fallenbüchl Z.\ A Szepesi Kamara tisztviselői i. m. 221. Ugyan a hivatalos kiválasztási elvek szerint törekedtek arra, hogy a kamarai tisztségviselők minél függetlenebb személyek legyenek, és ne álljanak főnemesi patrónusok függőségében, de ez a rendi társadalom érdekkapcsolatainak megfelelően nem mindig és nem maradéktalanul tudott teljesülni.114 A szaktudáson és hivatali tapasztalaton túl a kapcsolatok is nagymértékben befolyásolták az Udvari Kamarába való felvételt. A kapcsolati hálózat a főnemesek esetében volt a legkiterjedtebb, így náluk nehéz egy-egy személyhez kötni a hivatali kinevezést. A neves grófi famíliák tagjait jól ismerték az udvarban, ezért felvételi irataik is igen szűkszavúak, esetükben pedig formális ajánlásokra nem volt szükség. Egyszer-egyszer viszont feltételezhető a felvételt eldöntő ajánló személye, mint Esterházy Ferenc (udvari becenevén Quinquin) esetében, aki Kavalierstourp során ismerkedett meg Lotaringiai Ferenccel. 1741-ben kamarásként a társuralkodó szűkebb kíséretéhez tartozott, és bizalmi kapcsolatuk a császárkoronázás után is megmaradt, amit a szabadkőműves mozgalom iránti közös szimpátiájuk tovább erősíthetett.115 Vagy 1775-ben Zichy Károly felvételekor gróf Leopold von Kolowrat-Krakowsky (1727—1809) kamaraelnök kiváló véleménnyel volt az ifjú jelöltről, dicsérve képességeit és „helyes gondolkodásmódját”, amiben szakmai meggyőződésén túl az is szerepet játszhatott, hogy Kolowrat lánya, Anna Maria (1753-1805) két évvel korábban lett Zichy bátyjának, Ferencnek (1749-1812) a felesége.116 Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a főnemesi származás korántsem jelentett garanciát a leendő alkalmazásra. Sikertelenül pályázott például tanácsosi kinevezésért 1771-ben egy (meg nem nevezett) Csáky gróf (valószínűleg Antal, aki ekkor került a Szepesi Kamarához), vagy ugyanebben az évben gróf Apponyi Antal György (1751-1817) is, aki theresianumi tanulmányait követően eredménytelenül próbált felvételt nyerni az Udvari Kamarához.117 417
