Századok – 2021
2021 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kökényesi Zsolt: Az érvényesülés útján. Az Udvari Kamara magyar tisztségviselői a 18. században
KL ÉRVÉNYESÜLÉS ÚTJÁN első ismert hivatala a kamarai pozíciója volt, köztük négy főnemesi (Esterházy Ferenc, Fekete János, Pálffy Károly, Zichy Károly), egy nemesi (Niczky Kristóf) származású hivatalviselőt azonosíthatunk. Esetükben a szakmai tapasztalatot a stúdium, de kiváltképp a személyes és családi kapcsolati tőke tudta pótolni. Az esetek többségében a levéltári forrásokban nem maradt fenn információ arról, hogy az Udvari Kamara leendő tisztségviselőinek komoly vetélytársai lettek volna az egyes pozíciók megszerzésénél. Sokszor a politikai környezet és az uralkodói akarat is egyértelművé tette azt, hogy ki fogja az egyes tisztségeket elnyerni, így volt ez Meskó Jakab, Fekete György esetében vagy a főnemesek többségénél. Néhányszor azonban - főként köznemesi titkárok vagy tanácsosok kinevezésénél — kérdéses volt, hogy az alkalmas jelöltek közül ki nyerjen felvételt. Ezek az ügyiratok kiváló betekintést nyújtanak a kiválasztás folyamatába. 1718- ban, Meskó Jakab halálát követően komoly dilemmát jelentett az utódlás kérdése. Száraz György kinevezése nem volt magától értetődő döntés, öt esélyes vetélytársa is akadt (a forrás szerinti felsorolásuk sorrendjében): Péterffy János (?—1731) kancelláriai tanácsos (1712-től báró), Rüdiger Goßwin von Fürstenbusch udvari kamarai tanácsos (korábbi titkár), Mecséri Adám magyar kamarai titkár (későbbi tanácsos), Sigray János királyi táblai ülnök és soproni alispán, valamint Johann Georg Strobl (Strobel) udvari kamarai titkár.104 Az Udvari Kamara ugyan a referátumában Péterffyt tartja a legtapasztaltabbnak és legalkalmasabbnak a feladatra, azonban a kancellárián nehezen tudnák a helyét pótolni, valamint magasabb (tanácsosi) pozícióba kellene őt felvenni, ami 3000 forintos éves fizetést jelentene, ellenben egy titkár számára csupán 1200 forint javadalmazást kell biztosítani, ezért tanulmányai, nyelvi kompetenciái és kamarai tapasztalatai miatt Száraz titkári kinevezését javasolták, amit VI. Károly jóvá is hagyott. 104 ÖStA FHKAAHK HFÖ 1718. ápr. 2. (Kt. 2109.9) 105 Dietrichstein kamaraelnök részletes felterjesztése nem az Udvari Kamara személyi iratanyagában, hanem a bizalmas uralkodói iratokat tartalmazó Kabinetsarchivban őrződött meg. ÖStA HHStA KA AKA Kt. 16. Konv. 10. Hasonló helyzet alakult ki 1745-ben, Fekete György távozását követően is. Ekkor öt alkalmas jelölt közül választottak: Brunszvik Antal (1709-1780), a Hely tartó tanács titkára, felsőbüki Nagy István, fiskális prokurátor és Sopron vármegyei jegyző, Franz Alexander Wikard, az Udvari Kamara magyar expedíciójának titkára, Koller János, a Magyar Kamara titkára, valamint Georg Hardt a Magyar és az Erdélyi Udvari Kancellária udvari ágense.105 A kamaraelnök Hardtot és Wikardot zárta ki elsőkként, akik pedig mindketten sok éves hivatali szolgálatot tudhattak maguk mögött. Wikard még a szükséges kamarai tapasztalattal is bírt, azonban egyikőjük sem volt jártas a magyar törvények és jogszokások területén, ami alapvető elvárásnak számított a magyar ügyek referensével 414
