Századok – 2021

2021 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kökényesi Zsolt: Az érvényesülés útján. Az Udvari Kamara magyar tisztségviselői a 18. században

KÖKÉNYESI ZSOLT koriság miatt egyáltalán azonos személyről van szó) szintén a bécsi egyetemen tanult és eljutott egészen a jogi stúdiumig.77 Csapó Mihályról és Csorba Ignácról csupán gimnáziumi tanulmányaikat illetően van adat, Csapó dóri birtokos csa­lád fiaként Sopronban, Csorba pedig a pozsonyi jezsuita gimnáziumban tanult.78 Wlassics András a gimnáziumot Nagyszombatban végezte, majd a filozófiai kur­zust a budai jezsuita akadémián abszolválta.79 Ekkor még egyházi pályára készült clericusként tartották számon, de az 1750-es évek közepén inkább világi karrier­­útra lépett. A legegyedibb stúdiummal a katolikusnak keresztelt, de evangélikus oktatásban részesült, Tersztyánszky Dániel rendelkezett, aki előbb a lőcsei, majd a pozsonyi evangélikus líceumot látogatta, később peregrinációja keretében az altdorfi, az erlangeni, végül pedig a stuttgarti egyetemnek lett a hallgatója.80 — Kökényesi Zsolt: A győri jezsuita gimnázium diáksága. Anyakönyvi adattár (1630-1773). I-II. (Ka­tolikus iskoláztatás a kora újkori Magyarországon 1.) Bp. 2020. Nr. 16691. Majd 1756-ban tanult Bécsben, lásd Kissné Bognár K: Magyarországi diákok a bécsi tanintézetekben i. m. 257. A győri gim­názium történetéhez: Tanulmányok a 375 éves Szent Ignác-templom történetéhez. Szerk. Fazekas Ist­ván - Kádár Zsófia - Kökényesi Zsolt. Győr 2017. 77 Kissné Bognár K: Magyarországi diákok a bécsi tanintézetekben i. m. 252. 78 Csapó 1739-ben iratkozott be & grammatista évolyamra. MNL GyMSM Soproni Levéltára VII 1.52. Csorba a teljes gimnáziumi képzést Pozsonyban végezte 1739 és 1747 között, így már tanulmányai során megismerhette Neuhold Jánost és Pálfíy Jánost is. A pozsonyi jezsuita gimnázium diáksága i. m. Nr. 13261. 79 Wlassics 1750-től 1753-ig, a grammatica évfolyamtól a rhetorica elvégzéséig volt a gimnázium di­ákja. A nagyszombati jezsuita gimnázium diákságai, m. Nr. 28200. Az 1754. és az 1755. tanévben tanult Budán, előbb a logika, majd a fizika évfolyam hallgatójaként. ELLE Egyetemi Könyvtár és Levéltár kézirattára, F 89. 157-158. Tanulmányairól általánosan a kérvényében is megemlékezik: ÖStA FHKA NHK Kaale Ö 1767. jún. 13. (Fasc. 3.) 80 Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában II. Bp. 1902. 251-265.; Tarr Attila: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon 1694-1789. (Magyaror­szági diákok egyetemjárása az újkorban 11.) Bp. 2004. 57. 81 ÖStA FHKA NHK Kaale Ö 1767. jún. 13. (Fasc. 3.) A kamarai tisztségviselés tehát komoly szaktudást és műveltséget követelt meg, aminek a 18. századi magyar hivatalnokok meg is feleltek. Az elmélyült történeti-jogi ismeretek a kényes birtokügyek intézésénél különösen fontosnak bizonyultak. Az iskolai tanulmányok mellett a bécsi multikulturális közegben a nyelvtudás is igen fontos szerepet játszott, a tanácsosoknál, titkároknál és a mel­lettük dolgozó kancellistáknál, fogalmazóknál a felvételhez a német és a magyar nyelv ismerete nélkülözhetetlen volt, a latin nyelvtudást pedig sok esetben kü­lön meg sem fogalmazták, az ugyanis magától értetődőnek számított. De voltak, akik az elváráson felüli nyelvtudással is rendelkeztek, mint Wlassics András, aki kérvénye szerint horvátul, olaszul és franciául is jól tudott.81 A szükséges ismere­tek megléte mellett (bizalmi pozíciókról lévén szó) a megbízhatóság is alapvető elvárásnak számított, továbbá olyan hivatalnokot kerestek, aki - mint Ürményi 1772. évi felvételi iratában olvashatjuk — rátermett és „a tárgy fontosságát” is 411

Next

/
Thumbnails
Contents