Századok – 2021
2021 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kökényesi Zsolt: Az érvényesülés útján. Az Udvari Kamara magyar tisztségviselői a 18. században
KÖKÉNYESI ZSOLT atipikus személy Nagy Ferenc, aki a kolozsvári Nagy Márton városbíró fia volt, azonban Becsbe kerülésének körülményeit egyelőre nem ismerjük.53 53 Nagy származása házassági anyakönyvi bejegyzéséből derül ki (amire még később visszatérünk): Archiv der Metropolitan- und Domkirche zu St. Stephan in Wien (a továbbiakban: AMDStS), Trauungsbuch Bd. 59. 108v (https://bit.ly/351PBqN , letöltés 2020. ápr. 22.] 54 „einen Mann von der Nation, der Jurium et rerum Fiscalium in Hungária scientia et experi entia praepollens, und darinnen so versirt wäre, daß wieder ihn keine Exceptio statt finden” ÖStA FHKA AHK HFÖ 1709. dec. 4-7. (Kt. 1870.). 55 „nicht nur, weihen Er in Legibus et Constitutionibus Regni Hungáriáé wohl funditet ist, und die Teutsche Sprache als welche nothwendig ist besizet, sondern auch weihen Er als Fiscal-Procurator, in de Camerali, et Juribus Fisci sich informiret zumachen gelegenheit gehabt.” ÖStA FHKA AHK HFÖ 1741. okt. 20. (Kt. 2677.). 56 „dass er nebst einem guten studio juridico sich auch in practica forensi exercite” Fellner, T. - Kretschmayr, H.: Österreichische Zentralverwaltung i. m. III. 209. A kiválasztás prioritásai Az Udvari Kamara, hasonlóan más kormányszervekhez, maga választhatta ki tisztségviselőit, azonban a felvételhez uralkodói jóváhagyásra is szükség volt. Meskó Jakab 1709. évi felvételénél a következő tulajdonságokkal rendelkező személyt kerestek: „egy nemzetből való férfit, aki a magyarországi jogról és a kincstári ügyekről igen erős tudással és tapasztalatokkal bír és ezekben olyan jártas, hogy ellene semmilyen kifogást ne lehessen emelni.”54 Több mint három évtizeddel később hasonló kritériummal magyarázták Fekete felvételét is: „nemcsak azért, mert ő a Magyar Királyság jogaiban és alkotmányában jól képzett és a szükséges német nyelvet bírja, hanem azért is, mivel neki fiskális prokurátorként volt alkalma a kincstári kamaráról és jogról tájékozódnia”.55 A felvételek indoklásánál korszakunkban mindvégig alapvető kiválasztási szempontként hivatkoztak az elméleti (kiváltképp jogi) szaktudásra és a gyakorlati ismeretekre. Már VI. Károly 1717. évi kamarai utasításában külön artikulust szánt a kamarai tanácsosi kinevezéshez szükséges tulajdonságok leírásának, kifejtve, hogy a tanácsos „a jó jogi tanulmányok mellett törvényszéki praxisban is gyakorlott” legyen, továbbá a tartományi kamaráknál szerzett tapasztalat is fontos elvárásnak számított.56 A 18. század folyamán a Magyar Királyságból származó, az Udvari Kamaránál tanácsosi vagy titkári posztot betöltő 22 személy közül 20 főre vonatkozóan sikerült tanulmányi adatot találni, akik (családi birtokaik fekvése miatt is) jellemzően valamelyik nevesebb bécsi vagy nyugat-magyarországi jezsuita oktatási központ tanulói voltak. A VI. Károly uralkodása alatt hivatalban lévő tanácsosok mindegyike rendelkezett egyetemi stúdiummal: Meskó 407
