Századok – 2021
2021 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kökényesi Zsolt: Az érvényesülés útján. Az Udvari Kamara magyar tisztségviselői a 18. században
KÖKÉNYESI ZSOLT Festetics Pál és Pálffy Károly foglalkozott még a tanácsosok közül Erdély kamarai ügyeivel.26 26 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai, Családi fondok, levéltárak, A Festetics család levéltára, Festetics (II.) Pál iratai (a továbbiakban: P 245) Kt. 5. IV. Nr. 5c. A magyarok közül Pálfly Károly ekkor erdélyi pénz- és kamarai ügyekkel, továbbá nyugdíjügyekkel, Fekete János szintén nyugdíjügyekkel és a (Barkóczy Ferenc halála utáni) esztergomi érseki birtokok kamarai felügyeletével, felsőbüki Nagy István birtok- és kamarai jogi ügyekkel, valamint Festetics Pál erdélyi és magyar kamarai ügyekkel (kivéve a só- és nyugdíjügyeket) foglalkozott. Köszönettel tartozom Nagy Jánosnak, hogy a Festetics Pál által készített kimutatásra felhívta a figyelmemet, és a forrás másolatát a rendelkezésemre bocsátotta. 27 Dickson, P. G. M. - Rauscher, P: Die Hofkammer im 18. Jahrhundert i. m. 849-853. A Habsburg Monarchia Mária Terézia alatti gazdasági, pénzügyi kormányzatához lásd P G. M. Dickson: Finance and Government under Maria Theresia I—II. Oxford-New York 1987. 28 Dickson, P G. M. — Rauscher, P: Die Hofkammer im 18. Jahrhundert i. m. 851. 29 Staats- und Standes-Calender. Wien 1763. 45-51.; Staats- und Standes-Calender. Wien 1772. 34-43. Az Udvari Kamarához való felvételt nemcsak a Magyar Királyságnak a Habsburg Monarchiában elfoglalt pozíciója határozta meg, hanem a kormányszervet érintő reform- és modernizációs intézkedések is. A pénzügyi és gazdasági intézményszervezet folyamatos változása - 1706-ban a Miniszteriális Bankdeputáció (Ministerial Bankdeputation), 1714-ben a Titkos Pénzügyi Konferencia (Geheime Finanzkonferenz), 1745-ben a Pénz- és Bányaügyi Udvari Kamara (Hofkammer in Münz- und Bergwesen), 1761-ben az Udvari Számvevőkamara (Hofrechnungskammer) megszervezése egyaránt - befolyásolta az Udvari Kamara hatáskörét és személyi állományát (hogy csak a legfontosabb hivatalokat említsük).27 Az Udvari Kamara az 1720-as évek végén érte el legnagyobb kiterjedését, 1728-ban 168 fős létszámmal rendelkezett, közülük 68 személy tanácsosként szolgált.28 Ehhez képest, az 1750-es évek első felében a hivatal állománya alig érte el az 50 főt, ami a gróf Friedrich Wilhelm von Haugwitz (1702—1765) vezetésével 1749-ben megindult kormányzati reformkísérlettel és a Directorium in publicis et cameralibus nevet viselő központi kormányszerv megszervezésével magyarázható, amelynek hatásköre a kamarai igazgatás területére is kiterjedt. A Haugwitz-féle rendszer 1762. évi bukását követően az Udvari Kamara függetlensége újra helyreállt, és létszáma 60 fő fölé emelkedett (a Pénz- és Bányaügyi Kollégium személyzete nélkül), majd az 1770-es évek elején az újabb hivatali átszervezések hatására személyi állománya a 110 főt is meghaladta.29 Ennek megfelelően a magyar tisztségviselők hivatalon belüli arányában igen komoly különbségeket tapasztalhatunk a 18. század első, illetve második felében. Míg az 1720-as évek első felében - VI. Károly uralkodása alatt ekkor volt a legmagasabb a magyarok aránya - egyszerre hárman teljesítettek szolgálatot a 150 fő körüli hivatalban (arányuk az állományban 2% körül mozgott), addig 401
