Századok – 2021
2021 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kökényesi Zsolt: Az érvényesülés útján. Az Udvari Kamara magyar tisztségviselői a 18. században
KL ÉRVÉNYESÜLÉS ÚTJÁN hanem de jure is foglalkozhatott: a kormányszerv (illetve alárendelt hivatalai) illetékességi körébe tartozott a 18. században (többek között): az alsó-magyarországi bányászat és pénzverés, a sókereskedelem, a magyaróvári királyi uradalom, (1741-ig) a neoaquistica (újszerzemény!) ügyek, a horvát (1748-ig) és pozsonyi harmincadigazgatóság felügyelete, valamint a katonai határőrvidék gazdasági igazgatása.4 Erdély pénzügyigazgatása területén az Udvari Kamara fennhatósága közvetlenül érvényesült: 1700-tól a kincstartóval közösen kamarai bizottság irányította a fiscus pénz ügyeit, 1742-től pedig a bécsi kormányszerv felügyelete alá tartozó Kincstartóság (Thesaurariatus) koordinálta a fejedelemség financiális politikáját.5 4 Nagy István: A Magyar Kamara 1686-1848. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai III. Hatóság- és hivataltörténet 3.) Bp. 1971. 68-73., 169-174.; Oross András: A magyarországi kamarai rendszer változásai a török kiűzésétől Mária Terézia uralkodásáig. Századok 148. (2014) 1157-1170. 5 Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690-1740. (Magyar Országos Levéltár kiadványai III. Hatóság- és hivataltörténet 8.) Bp. 1988. 241-269. 6 Ezt a helyzetet Ember Győző már három évtizede kritikával illette. „Jellemző a kutatás állására, hogy [az Udvari Kamara magyar ügyekkel foglalkozó tanácsosainak] még nevüket sem ismerjük, nemhogy működésükről tudnánk valamit mondani.” Ember Győző'. A kormányzati szervezet. In: Magyarország története 1686-1790. Főszerk. Ember Győző - Heckenast Gusztáv. Bp. 1989. (Magyarország története 4/1.) 451. 7 Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselői a XVIII. században. Levéltári Közlemények 41. (1970) 259-336.; Olga Khavanova: „Kitűnő tehetséggel ellátott, különböző nyelveket tudó, jogok tudásával rendelkező...” Hivatalnoki pályafutások a Magyar Kamaránál a felvilágosult abszolutizmus idejében. Századok 148. (2014). 1209-1228. 8 Josef Bölöny: Maria Theresias vertrauter Ratgeber: Paul Festetics (1722-1782). In: Maria Theresia und ihre Zeit. Eine Darstellung der Epoche von 1740-1780 aus Anlaß der 200. Wiederkehr des Todestages der Kaiserin. Hrsg. Walter Koschatzky. Salzburg-Wien 1979. 105-112. Legújabban: Polgár Marianna: Karrier Mária Terézia korában. Festetics Pál hivatali pályája. Riga 2018.; Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen. Bp. 2020. 434—435. Jelentősége ellenére az Udvari Kamara 18. századi működéséről és magyar ügyekben való döntéshozási mechanizmusáról nem rendelkezünk részletes és átfogó információkkal.6 Míg kiváltképp Fallenbüchl Zoltán és Olga Khavanova kutatásainak köszönhetően a Magyar Kamara 18. századi hivatalnokairól és karrierjükről beható ismereteink vannak, addig az Udvari Kamara magyar tisztségviselőiről csupán csekély és hiányos adatok állnak rendelkezésre.7 Többnyire egy-egy kiemelkedő karriert befutó főnemes kapcsán kapott nagyobb figyelmet a hivatal. A legismertebb talán Festetics Pál (1722-1782) pályája, akinek a kamarai tanácsosi pozíciója nyitott utat az udvari-kormányzati befolyásszerzésre és a későbbi rangemelkedésre.8 A kamarai pályafutás tehát sok szempontból kiváló karrierlehetőségeket rejtett magában, amelyekkel korszakunkban számos magyar élni tudott. A tanulmány célja az ő pályájuk nyomon követése a 18. században, kiváltképp VI. Károly és Mária Terézia uralkodása alatt, de a folyamat és az életutak pontosabb bemutatása érdekében törekszem az 1711 előtti és az 1780 utáni időszak eseményeinek rövid összegzésére is. 396
