Századok – 2021
2021 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Haraszti Szabó Péter: A magyar káptalanok vezető méltóságainak peregrinációja a Zsigmond-korban
A MAGYAR KÁPTALANOK VEZETŐ MÉLTÓSÁGAINAK PEREGRINÁCIÓJA A ZSIGMOND-KORBAN telnek számít (utóbbi talán éppen egyetemi tanulmányokkal igyekezett megerősíteni ingatag helyét a káptalanon belül),77 addig Cserkúti Imre váci őrkanonok és Kaproncai tanulmányai mögött már a Zsigmond-kor végi peregrináció felfutását és a tanult személyek iránti ténylegesen növekvő igényeket láthatjuk. más János nevű diák sem Itáliában, sem Prágában, sem nyugat európai intézményekben, sem Krakkóban nem szerzett kánonjogi doktorátust. Elképzelhető, hogy az egyetemi matrikulába tévesen került be György helyett Márton az apa nevének rovatába. AFA II. 54. (5032); MWRF I. 34., 37., 42., 43. 77 Vö. 72. és 73. jegyz. 78 Ebecki István ha Jakab esztergomi egyházmegyei klerikusból lett bácsi őrkanonok. A pápai kinevezés ugyan csak 1400-ból maradt fenn, de az oklevelek már őt nevezik őrkanonoknak legkorábban 1395 óta. Valószínűleg Bebek Miklós kalocsai érsek korábbi kinevezése okán, ahogy az a pápai bullában is szerepel. Neve az eredeti forrásban „de Ebech.” Monumenta Vaticana res gestas Bohemicas illustrantia, sumptibus comitiorum regni Bohemiae ediderunt et recensendos historiae Bohemicae fontes delegati I-VII. Ed. Ladislav Klicman et al. Pragae 1903—1944. V. Nr. 1628.; C. Tóth N: A kalocsa-bácsi i. m. 45. A másik ilyen személy Vépi Péter, aki győri egyházmegyei presbiterként nyert először egy kanonokságot a váradi társaskáptalanban 1419-ben, majd ennek birtokában folyamodott a Mária Magdolna oltár igazgatóságáért (nem tudni azonban, hogy azt megkapta-e), egy évvel később pedig egy kanonoki javadalomért a székeskáptalanban. Ebből lépett az olvasókanonoki méltóságra 1426-ban. Kristóf I: Egyházi középréteg i. m. 260. 79 Istvándi Barnabás a Szent Ilona oltár igazgatója volt, igaz, csak az olvasókanonokság megszerzését követően kerül elő erre vonatkozóan az első információ. Az oltárigazgatóság megszerzésének a A korszakban tehát egyre markánsabban mutatkozik meg az az elvárás a vezető méltóságviselőkkel szemben, hogy tudásukat egyetemen gyarapítsák. Számuk a Zsigmond-kortól kezdve a legtöbb hazai székeskáptalanban emelkedő tendenciát mutat. Ebben nemcsak tanultságuk, de egyetemi kapcsolataik is szerepet játszottak. Az egyetem pozitív hatása a karrierek alakulására több példán keresztül is kimutatható. E pozitív hatást társadalmi szempontból is érdemes megvizsgálni: honnan indultak és hova jutottak ezek az emberek, társadalmi helyzetüknek és akár kapcsolataiknak is köszönhetően. A társadalmi mobilitás, az egyház és az egyetem A társadalmi mobilitás kérdését az egyetemekkel összefüggésben több oldalról is megközelíthetjük. Egyrészt érdemes megfigyelni, hogy karrierjük mely állomásán iratkoztak be egyetemre, és mi volt a legmagasabb tisztség, amelyet karrierjük során el tudtak érni. Lehet vizsgálni ugyanakkor azt is, hogy az egyes személyek mely társadalmi rétegből érkeztek, s ezt össze lehet hasonlítani a prépostok életpályáival. Harmadjára pedig vizsgálni kell, hogy származási helyük és a karrierépítés helye közötti távolság, vagyis a tényleges földrajzi mobilitás milyen volt a körükben. Ezeknek az elemzése által sikerülhet elhelyezni az egyetemi tanulmányokat az oszlopos kanonokok életútján és karrierpályáján. Amennyire a forrásokból kiolvasható, a majdani oszlopos kanonokok döntő többsége mesterkanonokként, presbiterként,78 oltárigazgatóként79 kezdhette 388
