Századok – 2021
2021 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Haraszti Szabó Péter: A magyar káptalanok vezető méltóságainak peregrinációja a Zsigmond-korban
HARASZTI SZABÓ PÉTER míg egy személy az orvostudományban mélyedt el. A többség tehát megelégedett a szabad művészeti karok által nyújtott szélesebb körű, nem specifikusan egyetlen tudományágra koncentráló képzéssel. A diákoknak mintegy a fele eljutott valamilyen fokozat megszerzéséig, s közöttük már a jogászok álltak az élen. Nyolcán szereztek kánonjogi avagy mindkét jogi doktori titulust, míg az artes karokon hárman szereztek borostyánkoszorúsi grádust, ketten pedig a szabad művészetek mesterei lettek. Három hallgatóról lehet tudni, hogy a baccalaureatus birtokában beiratkozott a jogi karra is. Három diákkal már csak a jogi fakultáson találkozunk, ami bizonyossá teszi korábbi fokozatszerzésüket az artes karon, még ha nem is tudni, hol végezték el a megelőző szintet. Egyértelmű, hogy ezek a hallgatók a jogi stúdiumok hallgatásán keresztül látták leginkább biztosítottnak karrierjük építését. Nem szabad azonban lebecsülni az artes karok nyújtotta lehetőségeket sem, hiszen azokat, akik ide jártak, szintén széles körben tudták alkalmazni már ebben az időben is. Az egyetemválasztások tekintetében nem voltak eltérések az egyes káptalanok között. Nem lehet tehát azt mondani a vizsgált csoport alapján, hogy a kanonokok például Esztergomból szívesebben mentek volna Prágába vagy Krakkóba tanulni, esetleg az itáliai egyetemeket részesítették előnyben vagy Bécset preferálták volna. Igaz ez még azokban az esetekben is, amikor pedig az adott káptalan földrajzi elhelyezkedése indokolttá tette volna az ilyen egyetemválasztási preferenciák kialakulását.20 A Csanádi21 vagy az egri22 székeskáptalan néhány példája viszont azt bizonyítja, hogy a káptalan tagjai nem feltétlenül a földrajzi közelséget tekintették döntő érvnek a tanulmányi helyük kiválasztása során, hanem a képzés milyensége, esetleg a társak, ismerősök, rokonok ajánlása számíthatott. 20 Pedig a földrajzi közelség hagyományosan jelentős befolyásoló tényező volt a peregrináció során, egyéb tényezők, így a jobb anyagi lehetőségek és a külföldi egyetemi környezet hasonlósága mellett. Iulia Capros: Students from Kosice at foreign Universities before and during the Reformation Period in Town. Kiel 2013. 66-67. 21 A Győr egyházmegyei származású Molnári Kelemen nem a közeli Bécsbe, hanem a nemrég újjáalapított krakkói egyetemre iratkozott be 1406-ban. Haraszti Szabó P- Kelényi B. - Szögi L.: Magyarországi diákok i. m. II. 79. (271. sz.). Molnári előbb kalocsai nagy-, majd győri kisprépost, végül Csanádi nagyprépost és győri püspök lett. C. Tóth szerint az sem kizárt, hogy azonos az 1405-1407 között szereplő Kelemen nevű kalocsai préposttal. C. Tóth Norbert: A székes- és társaskáptalanok prépostjainak archontológiája 1387-1437. Bp. 2013. TI45., 50.; Engel P: Magyarország világi archontológiája i. m. I. 71. 22 A már említett Oláh István 1417-ben nem a közeli Krakkóban, hanem Bécsben iratkozott be, de meg lehet említeni a Pankotáról származott Andrást, aki 1389-ben Prágában vizsgázott sikerrel a közelebbi Bécs helyett. Haraszti Szabó P - Kelényi B. - Szögi L: Magyarországi diákok i. m. II. 53. (84. sz.). Összevetve a vizsgált oszlopos kanonokok képzettségét és végzettségét a prépostokéval, bizonyos különbségekre lehet felhívni a figyelmet. A káptalanok legmagasabb rangú méltóságviselői közül sokan szintén csak az artes karon tanultak, 377
