Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Egry Gábor – Izsák Anikó Borbála: A városi hitelek és az impériumváltás. Bánsági és szatmári példák
Egry Gábor — Izsák Anikó Borbála A VÁROSI HITELEK ÉS AZ IMPÉRIUMVÁLTÁS Bánsági és szatmári példák* A dualizmus kori Magyarországon a városi önkormányzat és a városi pénzügyek kapcsán különösen bizonytalan volt, hogy hol húzódik az állam, a magánszféra, a központi és a helyi igazgatás határa? A települések egyszerre láttak el állami és önkormányzati feladatokat, s az előbbiek köre fokozatosan bővült, ami elsősorban az állami ellenőrzés és nem a finanszírozás kiterjesztésével járt együtt. A bővülő feladatok és a fejlődés keltette igények kielégítése során a városok egyre inkább eladósodtak. A nagyobb beruházások finanszírozását szolgáló községi kölcsönök és egyéb bankhitelek felvételéhez viszont a törvényhatóság, illetve a kormányzat engedélye kellett, ami ismételten felvetette az állami befolyás kérdését. A hitelek egy részét nem állami intézmények létrehozására, fejlesztésére és támogatására fordították (magyar tannyelvű egyházi gimnáziumok, kulturális központok stb.), amelyek azonban tágabb értelemben véve mégis az államot, annak nemzetiesítő célkitűzéseit (is) szolgálták. A városok tehát a nemzetállamiság szempontjából kulcsszerepet játszottak a normatív állam funkcionálissá tételében, mivel a nemzetiesítés feladatait vették át. Az állami hatáskörök kontúrjai még inkább összezavarodtak ott, ahol az első világháborút főhatalomváltás követte, és a hitelek rendezésében az új nemzetiesítő állam is szerephez jutott. Ezzel az új hatalmi központ lehetőséget kaphatott arra, hogy a korábbi magyar állami célokat szolgáló intézményekre befolyást gyakoroljon, miközben a kérdés bilaterális, államközi rendezésével még inkább bizonytalanná tette a központi állam, önkormányzat és település, valamint a magánszféra határait. Tanulmányunkban városi forrásokat és banki iratokat1 elemezve, tipikus eseteket áttekintve arra keressük a választ, hogy a hitelek ügyének nemzetközivé válása révén miként élt tovább a magyar állam öröksége, és hogyan alakította ez a nemzetállam és a magánszféra határait Nagy-Romániában? 1 Tanulmányunkban a stilisztikai könnyebbség kedvéért a statisztikákban közösen kezelt hitelnyújtással foglalkozó intézetek összességét változó szinonimákkal jelöljük. Tisztában vagyunk vele, hogy a bankrendszer szoros értelemben véve nem azonos a hitelintézetekkel, ahogy az utóbbiak sem a pénzintézeti vagy pénzügyi szférával. A tanulmány a Nepostrans ÉRC CoG 2017 kutatási project (szerződés szám: 772964) keretében készült. 37 SZÁZADOK 155. (2021) I. SZÁM
