Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Jankó Ferenc: Változó földrajzi nézőpontok: Burgenland és Nyugat-Magyarország az első világháború előtt és után
JANKÓ FERENC Összefoglalás és kitekintés Tanulmányomban korántsem teljességre törekedve tekintettem át egy hoszszabb korszak - a dualizmus és a két világháború közötti időszak - Nyugat- Magyarországra, illetve Burgenlandra vonatkozó földrajzi tudástermelését. Munkám tanulságai az alábbiakban foglalhatók össze. A térség természetföldrajzi kereteinek érzékelésében és prezentálásában csak a részletezettségben van némi különbség a magyar és az osztrák/német szerzők között. A táji keretek reprezentációja viszonylag lassan változott, a térség hegyrajzának az Alpokhoz csatolása általános volt. A trianoni döntésig nem akadt számottevő különbség a magyar és az osztrák felfogásban, igaz, előbbi esetében a régi Lajta-Lapincs határ táji határ volta hangsúlyozottabban merült fel, ami 1920 után tovább erősödött. Fontos tisztában lenni annak jelentőségével, ahogyan a szerzők fokozatosan elkezdtek foglalkozni a térség németségével, s lassan kialakult az a tudás-mag, amely az első világháború végére már készen állt ahhoz, hogy Deutschwestungarn elcsatolása érdekében letisztult érveket szállítson Ausztria számára. Ha az elcsatolás gondolata nem is fogalmazódott meg a korai írásokban, de megvolt az az alap, amelynek bázisán a tartomány létrejöttével robbanásszerű szakirodalmi munka indult meg. A terület fejlettségi-kulturális viszonyainak megítélésénél az osztrák szerzők esetében kezdetben kivétel nélkül, de a magyar szerzőknél is gyakran az etnikai adottság, a németség jelenléte jelentette a fő tényezőt. Ez a szempont a trianoni határváltozásokkal mindkét oldalon háttérbe szorult. Burgenland területi és gazdasági problémái új megvilágításba kerültek Ausztrián belül, s a Nyugat- Dunántúl helyzetének vizsgálata is árnyaltabb eredményeket hozott a két világháború közötti időszakban. Az 1945 után leereszkedő Vasfüggöny a szellemi térben is újrarendezte Burgenland pozícióját. A tartomány földrajzi alkatáról való gondolkodásban háttérbe szorult a területi legitimáció szándéka:69 a határ magyar oldalán kialakuló kommunista rezsim felől már nem kellett revíziós politikára számítani — az osztrák „revíziós gondolat” inkább megmaradt Sopronnal kapcsolatban,70 ugyanakkor a Vasfüggöny és annak drámai, fizikai megvalósulása extrém identifikációs elemet kölcsönzött a már egyre inkább csak befelé figyelő burgenlandi földrajzi 69 Theodor Bader et al.: Burgenland Landeskunde. Von der Burgenländischen Landesregierung herausgegeben. Wien 1951. 70 Ludwig Pfleger: Odenburg, das verlorene Herz des Burgenlandes. Feststellungen und Folgerungen. (Eckart Schriften Heft 39.) Wien 1971.; Gerald Schlag: Die Ostburgenlandfrage nach 1945. In: Fokus Burgenland. Spektrum Landeskunde. Festschrift für Roland Widder. Hrsg. Jakob Perschy - Karin Sperl. (Burgenländische Forschungen Sonderband XXVIII.) Eisenstadt 2015. 397-429. 369
