Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Szulovszky János: A magyarországi városok életvilága a foglalkozások tükrében 1892-ben
A MAGYARORSZÁGI VÁROSOK ÉLETVILÁGA A FOGLALKOZÁSOK TÜKRÉBEN 1892-BEN 1. táblázat Az ezer főre jutó önálló iparosok és kereskedők száma a településhierarchia szintjein országosan és a négy nagytáj szerint (Budapest adatai nélkül) Magyarország Dunántúl Felföld Alföld Erdély iparosok kereskedők iparosok kereskedők iparosok kereskedők iparosok kereskedők iparosok kereskedők ILI. Teljes értékű regionális centrumok 30,9 9,6 0,0 0,0 34,3 12,6 27,6 7,8 39,4 12,9 II. 2. Részleges értékű regionális centrumok 36,6 14,6 36,3 10,5 35,8 23,0 36,9 13,7 0,0 0,0 III. 1. Teljes értékű fejlett megyeszékhelyek 42,8 13,1 36,0 13,6 46,2 13,7 0,0 0,0 48,9 12,1 II 1.2. Részleges fejlett megyeszékhelyek 29,1 9,1 37,4 13,8 39,0 13,1 25,6 7,5 0,0 0,0 IV. 1. Teljes értékű megyeszékhelyszintű városok 39,7 12,2 41,4 13,4 42,7 17,3 34,5 9,3 52,3 13,6 IV. 2. Részleges megyeszékhelyszintű városok 46,6 10,1 42,2 10,5 53,4 13,6 26,2 7,8 60,6 9,9 V. 1. Teljes értékű középvárosok 35,0 9,0 50,4 13,3 43,0 14,5 29,3 7,1 59,2 12,7 V.2. Részleges középvárosok 33,7 8,8 43,6 10,0 44,1 13,8 22,6 4,6 48,8 14,8 VI. Kisvárosok 37,1 9,0 44,5 10,7 38,3 9,8 31,0 6,7 38,4 12,9 A városállományban: 36,2 10,3 41,7 12,0 41,1 14,0 29,6 7,8 50,7 12,5 Figyelemre méltó, hogy egyetlen egy kivételtől - a teljes értékű regionális centrumok szintjén a Felföld ezer lakosra jutó iparosainak alacsonyabb számától - eltekintve a másik három nagytáj minden téren lényegesen jobb arányszámokkal rendelkezett, mint az Alföld. Még a számos tekintetben elmaradottabbnak tűnő Erdély is meggyőzően jobb mutatókkal bírt minden szinten. Tanulságos továbbá az is, hogy a városhierarchia alacsonyabb szintjein nem ritkán jobb arányszámokkal rendelkeztek, mint a magasabb fokon lévők. Ez a jelenség mindegyik nagytájon megmutatkozott. A népesség és az önálló iparosok/kereskedők számának országos és nagytáji összefüggéseiről indokolt korrelációszámítást végezni. Ez arra az alapvető kérdésre ad választ, hogy van-e kapcsolat két vagy több mennyiségi változó között, és ha igen, az mennyire szoros.28 Az ismérvek együttes változását a Pearson-féle kor-28 A számítás eredményeként egy -1 és +1 közötti számot kapunk. Minél inkább megközelíti a végeredmény a két végletet, annál erősebb a viszony a két változó között. A szám előjele a kapcsolat 332
