Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Szulovszky János: A magyarországi városok életvilága a foglalkozások tükrében 1892-ben
A MAGYARORSZÁGI VÁROSOK ÉLETVILÁGA A FOGLALKOZÁSOK TÜKRÉBEN 1892-BEN Az Alföld és a Dunántúl valamennyi városában működött kefekötő, illetve cselédszerző és tudakozó iroda, csaknem ugyanilyen mértékű volt a gép- és műlakatos mesterség elterjedtsége is, azzal az eltéréssel, hogy a Pannon térségben csupán a városok négyötödében volt jelen. A fésűs ipar aránya a Dunántúlon és az Alföldön 100%-os, Erdélyben 80%-os volt, a tímár e két nagytáj mindegyik városában űzte iparát. A késműves Erdély mindegyik városában és a hierarchiaszint nyolc alföldi településéből hétben megtalálható volt. Míg a Dunántúlon és a Felföldön mindössze kétötödnyi volt az aránya az ecetgyárak jelenlétének, Erdélyben ez négyötöd, az pedig Alföldön 100% volt. Részleges fejlett megyeszékhelyek A hierarchia felső szintjein egyre kevésbé érvényesül a statisztika eszköztára a csekély elemszám miatt, ami felértékel minden egyedi eltérést. E szintet mindössze hat település alkotja, s ezek között nincs egyetlen erdélyi sem. Mivel a Dunántúlt is csupán egy település képviseli, az erre vonatkozó adat önmagában 100%-ot vagy éppen nullát jelent. Míg az előző hierarchiaszinten csupán egy vagy két nagytájon voltak számottevően jelen, itt már mindegyik városban volt ékszerész, kelme- és ruhafestő vagy kocsigyártó műhely, gőz- és műmalom, vagy éppen a borkereskedővé, a ruha- vagy rövidáru kereskedővé. üzlete. A hat város közül ötben jelen volt a kesztyűs, a késművés, a kútmester és a kosárfonó, a bútor-, az edény-, a papír- és a gyümölcskereskedö, de színre lépett az élelmezési vállalkozó, valamint az az üzletember is, aki magát csupán kereskedővé nevezte, közelebbi meghatározás nélkül. Ecetgyár is működött, valamint téglavető és ív agy cserépégetö is. E városokban átlagosan 89,3 iparág és 39,7 különböző kereskedés fordult elő. Mindkét esetben Máramarosszigeten volt ezekből a legkevesebb (79, illetve 31), és Szabadkán lehetett a legtöbbet (98, illetve 49) megtalálni. E szinttől kezdve az alacsony elemszám miatt nincs igazán értelme a „nagytáji különbségeket” taglalni s egy-két előfordulás vagy éppen negatív adat alapján érdemi „következtetéseket” levonni. Teljes értékű fejlett megyeszékhelyek A részleges fejlett megyeszékhelyekhez képest a teljes értékű fejlett megyeszékhelyeknél visszaesés figyelhető meg téglavető-cserépégetők, valamint a kosárfonók jelenléte terén: az előbbi nullára, az utóbbi 62,5%-ra esett vissza. Az alacsonyabb szinteken csak egyes térségekben előforduló foglalkozások közül e szint 328
