Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Tompa László: A szerződéses jobbágyság rendszerének regionális mintázatai. Hat vármegye gyakorlatának összehasonlítása
A SZERZŐDÉSES JOBBÁGYSÁG RENDSZERÉNEK REGIONÁLIS MINTÁZATAI Valószínűsíthető, hogy az ezekben a helységekben látható jelenség hellyel-közzel általánosnak tekinthető: az első időkben még szigorú szabályok szerint praestáló lakosság lassan megszokja a terheket, a contractus talán el is kallódik, a hétköznapokban nyilván tapasztalható szabályszerűségek lassan belemosódnak a paraszti közösség mindenekelőtt szóbeliségen alapuló „köztudomásába”. A vizsgált régiók területi jellegzetességeinek jellemzőit az 5. táblázat foglalja össze. 5. táblázat A vizsgált területek úrbérrendezés-kori jellemzőinek összevetése Abaúj vármegye Fejér vármegye Alföldi régió Somogy vármegye Jellemző szolgáltatási forma usus contractus contractus usus Jellemző birtoklási forma vegyes magánföldesúri magánföldesúri vegyes Jellemző birtoklás a contractualis helységekben egyházi + magánföldesúri magánföldesúri magánföldesúri magánföldesúri A lakosok általában örökös jobbágyok fele-fele arányban örökös/ szabados szabadmenetelűek fele-fele arányban örökös / szabados A contractualisták általában szabadmenetelűek szabadmenetelűek szabadmenetelűek szabadmenetelűek Nemzetiségi jelleg a szerződéseseknél megfigyelhető (magyar) megfigyelhető (német) nem figyelhető meg megfigyelhető (német) Zsellérek aránya nem változik nem változik nem változik nem változik További célok, a kutatás kitérjesztése Annyi talán már a fentiekből is látható, hogy a contractualis kötés behatóbb elemzése jól használható eszközt adna al8. századi vidéki társadalom kutatóinak kezébe. A vizsgált hat vármegye adatsoraiból levont következtetések semmiképpen sem tekinthetőek általános érvényűnek az egész országra vonatkozóan. A contractusok keletkezésének és megszűnésének körülményeit, a contractualisták társadalmi sajátosságait és ezzel kapcsolatosan a szerződéskötés pontos képét az eddig (ilyen szempontból) feltáratlan vármegyék, régiók hasonló jellegű elemzésével és kiértékelésével lehetne megismerni. A virtuális adatbázisépítésnek köszönhetően a Mária Terézia-féle úrbérrendezés iratanyagának nagy része minden nehézség nélkül, szabadon kutatható. A korábbi eredmények (Bihar, Borsod, Gömör, Pest, Veszprém, Zala, Zemplén) bevonásával az alapvetően kvalitatív jellegű forrásanyag kvantifikálhatóvá formálása tovább egyszerűsödhet. További, markáns tájjelleggel bíró régiók meghatározásával a mintavételes eljárás is alkalmazható a szerződéses jobbágyi viszony és az egyéb gazdaság- és társadalomtörténeti jelentőségű faktorok korrelációjának szélesebb körű feltárásához. A modern térinformatikai szoftverek bevonásával elkészíthető a contractualista viszony 18. századi térképes ábrázolása, az így elkészült 282
