Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Tompa László: A szerződéses jobbágyság rendszerének regionális mintázatai. Hat vármegye gyakorlatának összehasonlítása
TOMPA LÁSZLÓ megemelkedik (szintén 28%, öt településsel), az egyházi birtok aránya pedig markáns növekedést (39%, hét helység) mutat. A városi birtokok közül csak egyetlen, Forró szolgált szerződés után, és sem családi, sem pedig kamarabirtok nem praestált contractus szerint. A vegyes szolgáltatási formájú falvak esetében 22%nál beszélhetünk magánföldesúri birtoklásról, a többinél a vegyes törpebirtokos forma dominált. A telekátlagok mindkét esetben a teljes településtömbre számolt átlag alatt maradnak (0,52 a szerződéses; 0,48 a vegyes helységeknél). A zsellérek aránya ezzel szemben nem változott jelentékenyen (29,31% a contractualistáknál, 32,72% a vegyeseknél). Az örökös és szabadmenetelű jobbágyok aránya viszont már jócskán eltér - a szabadmenetelűek javára: 37% vs. 63% a szerződéses helységekben és 45% vs. 55% a vegyes módon praestálóknál. Bizonyos földbirtokosok hangsúlyozottan szerepelnek a birtokoslistában. A két kategóriában összesen négy faluban kötött szerződést jobbágyaival a jászói premontrei prépostság és ugyanannyiban a Keglevich grófok: ezzel együtt ők Abaúj vármegye legnagyobb „contractus-kibocsátói”. Nem sokkal lemaradva követi őket báró Meskó Jakab (három contractus), illetve az egri püspökség és káptalan (két contractussal). A teljes vármegyei listához mérten tehát a következőképpen alakulnak az arányszámok: 1. táblázat Az Abaúj vármegyei úrbérrendezés településeinek jellemzői Összes település Szerződéses települések Vegyes adózású települések Zsellérek aránya 30% 29,31% 32,72% Telekátlag 0,60 0,52 0,48 Örökös jobbágyok aránya 73,6% 36,94% 45% Szabadmenetelű jobbágyok aránya 26,4% 63,6% 55% Magánföldesúri birtoklás 18% 28% 22% Egyházi birtoklás 16% 39% 0% Városi birtoklás 3% 6% 0% Vegyes birtoklás 62% 28% 78% Kamarabirtokok 1% 0% 0% Családi birtokok 0% 0% 0% Az átlagtól való jelentős eltérést tehát összesen három esetben tapasztalunk: 1. A szerződéses jobbágyi viszonyban álló falvakban a vármegyében megszokottnál jóval nagyobb a szabadmenetelű jobbágyok aránya. 2. A szerződéses települések között az átlaghoz mérten jelentősen magasabb a világi magánbirtokosok és kiugróan magas az egyházi birtokosok aránya. 3. A contractualista helységekben a megyei átlagtól messze elmarad a vegyes birtoklás aránya. 271
