Századok – 2021
2021 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Vitári Zsolt: A magyarországi „Német Ifjúság” működésének kezdetei. Engedélyezés, legalizálás, állami kontroll
VITÁRI ZSOLT kívánta hozni a Levente-törvénnyel és a HM-rendelettel.30 A magyar fél ugyanis a Leventét továbbra is az egyik legeredményesebb eszköznek tartotta az egyre erősödő német „előretörés” megállítására. 30 Die Frage der volksdeutschen Jugendorganisation vor dem Ministerrat. Deutsche Zeitung, 1941. március 22. 3. 31 MNL OL K 28 110. cs. K 28-211-1940-L-17543. (A teljes mappa ezzel a kérdéssel foglalkozik.); Az IHNETOV munkanaplója. Vitéz Béldy Alajos vezérezredes Hadtörténelmi Levéltárban őrzött irataiból. Szerk. Blasszauer Róbert. Bp. 2002. 19., 33-36.; Gergely E — Kiss Gy: Horthy leventéi i. m. 234.; Donáth Péter: Iskola és politika. Az állami német nemzetiségi tanítóképzés magyarországi történetéhez 1919-1944. Bp. 1996. 99.; Akten des Volksgerichtsprozesses gegen Franz A. Basch i. m. 286. A DJ volt a második alszervezet a Német Népsegély után, amelynek a Volksbund beterjesztette az alapszabályzatát. 32 Politisches Archiv des Auswärtigen Amtes (a továbbiakban: PA AA), Inland II. Geheim - Ungarn: Alig. - Einzelfälle 1938-1944 (a továbbiakban: R 100 958), E227040 Vortragsnotiz der Abteilung Deutschland für den Reichsaußenminister. [1941. november]. Végül Basch reményei valóra váltak, mivel a 2320/1941. M. E. számú, a németajkú ifjúság iskolán kívüli gondozásáról szóló miniszterelnöki rendelet még aznap megszületett, s március 25-én ki is hirdették. A Német Ifjúság megalapítása ugyan lehetővé vált, de a szervezet törvényes keretek közötti működésének megteremtését csakis az alapszabályzat minisztériumi elfogadása zárhatta le, ami viszont — nyilvánvalóan nem minden hátsó szándék nélkül — 1942. februárig elhúzódott.31 A rendelet kiadását a magyarországi német követ gesztusértékűnek nevezte, mivel a magyar kormány azzal mind a magyarországi német népcsoport, mind pedig a birodalmi külügyminiszter óhajának eleget kívánt tenni. Berlinben természetesen jól tudták, hogy a birodalmi intervenció nélkül Budapest nem sok hajlandóságot mutatott arra, hogy tartsa magát a népcsoport-egyezményben vállalt kötelezettségekhez, s úgy látták, hogy a DJ engedélyezésének már korábban is magától értetődőnek kellett volna lennie a magyar kormány számára.32 A miniszterelnöki rendelet kimondta, hogy a németajkú ifjúság iskolán kívüli gondozására és művelésére a leventeegyesületek mellett egyéb szervezetek is jogot nyernek, amelyeket erre jogszabály hatalmaz fel. Az ilyen szervezetek a VKM és az 1939. évi II. te. 13. §-ának 2. bekezdésében foglalt rendelkezés alapján az iskolai hatóságok felügyelete alatt állnak. A rendelet 2. §-a rendelkezett arról, hogy a Volksbund az iskolán kívüli gondozás és művelés céljára egyesületi jellegű szervezetet vagy szervezeteket alapíthat, amely(ek) alapszabályzatát a VKM hagyja majd jóvá. Az így létrehozandó ifjúsági szervezetnek csak olyan személy lehetett a tagja, aki magát a német népcsoporthoz vallónak érezte, és azt a Volksbund is elismerte. A Volksbund céljainak megfelelően a rendelet lehetőséget biztosított a 18 éves kor alatti fiatalok szervezésére is, amennyiben törvényes képviselőjük a Volksbund tagja volt. A leventekötelezettség alá eső tagok kötelesek voltak tagságukról a helyi leventeparancsnokot, a tanintézetek kötelékébe tartozók az iskolai hatóságokat 145
