Századok – 2021
2021 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Tusor Péter: Forráskritikai megjegyzések a Wesselényi-összeesküvés történetéhez
TUSOR PÉTER Benczédi László kontaminációja (Vitnyédy, 1665. június) A Pauler által megrajzolt hibás képet az újabb kutatások tovább bonyolították. Benczédi László (1929—1986) már egyenesen összemosta a két tervezetet. Jóllehet, például a Proiectum^n a Mátyás kori határok visszaállításának konkrét kifejtése (Szilézia, Csehország, Lusatia „visszacsatolása ”) nincsen benne, illetve Vitnyédy 1665-ös tervezete nem szól Moldva és Havasalföld stb. bevonásáról, és nem sürgeti a 30 napon belüli választ sem - hogy a számos közül csupán ezeket az újabb eltéréseket idézzük —, a két szöveget mégis egységes narratívába foglalva olvashatjuk a Történelmi Szemle hasábjain.16 Továbbra is Vitnyédy sajátjaként, ám Paulerrel ellentétben immár 1665 júniusára datálva! Benczédi, aki a kötelező marxista sallangok használata ellenére is kiváló és éleslátású történész volt, rendkívül komoly szakmai hibát vétett, amikor a Proiectumvt összemosta a Vitnyédy-ter vezet tel, s darálását ennyire elrontotta. Nyilvánvalóan úgy hivatkozott a levéltári forrásra, hogy nem használta közvetlenül, illetve nem igazán értette a latin szöveget. Miközben ugyanis jegyzetében csupán a Proiectum dátum nélküli bécsi példányát idézi, a főszövegben a ProiectumbéA és a Vitnyédy-tervezetből egy sosem létezett narratívát állított össze 1665 nyárelőre. Mi több, nem is az eredeti szövegeket olvasta, hanem szemlátomást Pauler — mint az imént láttuk, téves koordinátákkal azonosított és datált - Proiectum-ismertetését mosta össze a Vitnyédy-ter vezet francia fordításának Jean Bérenger (*1934) által kivonatosan, jegyzetben közölt részeivel,17 méghozzá bárminemű forráskritikai reflexió nélkül! 16 Benczédi L: A Wesselényi-féle rendi szervezkedés kibontakozása i. m. 598-599. 17 Bérenger, J.: Francia-magyar kapcsolatok i. m. 283. 32. jegyz. 18 Benczédi L.: A Wesselényi-féle rendi szervezkedés kibontakozása i. m. 602. 19 „Rex Christianissimus procurabit, ut regna et provinciae a corpore regni Hungáriáé sive per Tureas sive per alios quospiam quibuscumque tandem ex pretextibus abalienata et abalienatae restituantur et regno reincorporentur. Et in hac classe sunt: provinciae per Tureas occupatae, Regnum Bohemiae, Ducatus Silesiae, Marchionatus Moraviae, septem civitates Lusaticae, quae olim regibus nativis Hungaris parebant, et cum in umbra regis Hungáriáé extiterant, id quod tam annales, quam vero transactiones et capitulationes testantur” ([2.] pont). Bogisich, B.: Acta coniurationem i. m. 257.; Függelék 1. számú dokumenum. 20 Ebben csupán általánosságban, jóval politikusabb módon fogalmazódik meg a Szent Koronától elszakított országok és tartományok restitúciója: „Regna et provinciae a corona avulsae ut restituantur, Következésképpen Benczédi tézise, melyben az 1666. augusztus 23-án kezdődő és a törököknek történő behódolást középpontba állító murányi találkozót megelőző, Franciaországgal kapcsolatos magyar elképzeléseket „finom vonalú, törékeny politikai utópiák” sorának nevezi, szintén revízióra szorul. Hiszen kritikátlanul egy kalap alá vont két térben, időben és genezisében eltérő tervezetet.18 Állításának fő alapja, a Mátyás korabeli határok visszaállításának explicit igénye csupán Vitnyédy 1665. júniusi javaslatai között szerepel,19 a Proiectumban viszont már nem.20 Utóbbi tervezet megformáltsága, szövegének stílusa és kidolgozottsága 1237
