Századok – 2021
2021 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Tusor Péter: Forráskritikai megjegyzések a Wesselényi-összeesküvés történetéhez
TUSOR PÉTER formulázza Grémonville-nek, s „az ügyvéd egész rendszeres szerződést fogalmazott Monográfiájában a Proiectumot hónapokkal az áprilisi stubnyai értekezlet, a Wesselényi—Zrínyi-féle szövetségkötés utáni időpontra, 1666 júniusára datálja. Tartalmát behatóan ismerteti, jóllehet a 15 pont sorrendjét alkalmanként felcseréli.8 Ugyanakkor e 15 pontból álló dokumentumot tévesen véli azonosnak a bécsi francia rezidens szerinte 1666. (!) június 30-ai követjelentésében említett és ismertetett, a valóban kizárólag Vitnyédy nevéhez köthető, ám ténylegesen egy évvel korábban, 1665 (!) júniusában készült 10 pontos tervezettel.9 8 Egyedül a 2. pontot hagyja ki: „Fortalitia praecipue in superiori Hungária, tredecim puta comitatibus et urbes habebit pro sua securitate et necessitate. ” Ismertetése mégis csupán kivonatoló jellegű, a szöveg árnyalataiban rejlő történeti információkra lásd a fordítást Függelék 2. számú dokumenum. 9 Pauler Gy.: Wesselényi Ferencz nádor i. m. I. 88-91. Pauler a Proiectum bécsi példányát pontos jelzet közlése nélkül említi (91. 1. jegyz.). Vitnyédy tervezete kiadva: Bogisich, B.: Acta coniurationem i. m. 257-258. (n. ccc). Míg a Proiectum pontjai sorszámmal ellátottak, Vitnyédy tervezetéé nem. A 15, illetve 10 pontba a bevezető praeambulum egyik iratnál sem számítódik bele. Ezt a szöveget is lefordítottam latinból, lásd Függelék 1. számú dokumentum. 10 Tulajdonképpen rezidensként 1673-ig maradt Bécsben. Az 1625-ben született katona és diplomata korábban tíz éven keresztül velencei szolgálatban állt Candiában. Bécsi küldetésére a Hugues de Lionnes külügyi államtitkárhoz fűződő bizalmas kapcsolatának köszönhetően került sor. Az olasz mellett jól tudott latinul is, a magyarokkal való kapcsolattartásában tehát nem lehettek nyelvi problémái. Modern szakirodalmát lásd Romain Philippe: Le travail des hommes de la paix: le cas des relations entre Louis XIV et Léopold I de 1668 à 1673. Histoire, économie et société 5. (1986) 2. sz. 173-186. Érdemeiért 1670-ben XIV. Lajostól megkapta a lyre-i apátság kommendját (évreux-i egyházmegye), ám ebből korántsem következik feltétlenül, hogy pappá szenteltette volna magát, miként azt számos lexikonszócikk állítja róla, sőt. Emellett a történetírók rendre összekeverik őt Nicolas Bretellel (1608- 1648), aki 1643-tól Rómában, illetve Velencében képviselte a francia monarchiát. Vö. Adolphe Chéruel: Biographie normande: Nicolas Bretel, seigneur de Gremonville, ambassadeur de France à Rome. 2. ki adás. Vanves 2018. (1. kiadás: 1847). 11 Grémonville 1665. június 30-ai jelentése kiadva: Bogisich, B.: Acta coniurationem i. m. 39-40. (n. xliii); pontos levéltári lelőhelyét hozza: Bérenger, J.: Francia-magyar kapcsolatok i. m. 283. 33. jegyz. 12 Pauler Gy: Wesselényi Ferencz nádor i. m. I. 88—91., különösen: 91.1. jegyz. Magát ezt az 1665-ös, valóban Vitnyédy-féle tervezetet azonban ekkor még nem ismeri Pauler. Tévedése oka és egyben tetézése, hogy a bécsi francia követ e 10 pontos Vitnyédy-ter vezetet ismertető és Párizsba továbbító jelentését teszi hibásan kerek egy esztendővel későbbre, 1666. június 30-ra. Az 1664 nyarán rendkívüli követként a császárvárosba érkező Jacques Bretel de Grémonville lovag (tl686)10 jelentése ugyanis egy évvel korábban, 1665. június 30-án kelt!11 Pauler ezzel magának a Proiectumnak pontos szerzőjét, darálását, keletkezési körülményeinek meghatározását teljesen elrontja.12 Mentségére legyen mondva, hogy miként később látjuk, Vitnyédynek valóban lesz köze a Proiectumhoz is. Viszont a Proiectum 1. korántsem nevezhető kizárólag az ő tervezetének, 2. nem 1666. júniusban került lejegyzésre, 3. és nem Zrínyi Péter utasítására! — miként azt Pauler Gyula állítja. 1235
