Századok – 2021
2021 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Tusor Péter: Forráskritikai megjegyzések a Wesselényi-összeesküvés történetéhez
TANULMÁNYOK Tusor Péter FORRÁSKRITIKAI MEGJEGYZÉSEK A WESSELÉNYIÖSSZEESKÜVÉS TÖRTÉNETÉHEZ 2020-2021-ben 350. évfordulójuk van a Wesselényi Ferenc nádorról elnevezett összeesküvés nyomán kirobbant felkeléseknek és a rájuk következő megtorlásoknak, illetve Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc, Nádasdy Ferenc és Bonis Ferenc lefejezésének. A szervezkedés története jól ismert és feldolgozott a historiográfiában. Hazai és külföldi szerzők tollából kétkötetes pozitivista monográfia, forráskiadványok, kandidátusi disszertáció, modern szakcikkek, közlemények sora foglalkozik az izgalmas témával.1 Az eredményeket átfogó szintézisek összegzik2 és népszerűsítő munkák terjesztik szélesebb körben3 - és velük együtt a hibák, tévedések sorát is. Az alábbiakban néhány fontosabb kérdés tisztázására teszünk kísérletet. Vizsgálatunk célkeresztjében egy 15 pontból álló tervezet áll, amely a francia—magyar szövetségkötés fejezeteit tartalmazza. A dokumentum egyik lelőhelye Párizsban van, a kiadott példánya címe szerint: Protectum ad ponenda 1 Mindenekelőtt: Acta coniurationem báni Petri a Zrinio et com. Fr. Fragepani illustrantia. Ed. Franciscus Racki. (Monumenta Spectantia Historiam Slavorum Meridionalium) Zagrabiae 1873. (Lásd 4. jegyz. is.); Pauler Gyula: Wesselényi Ferencz nádor és társainak összeesküvése 1664-1671. I-II. Bp. 1876. A kezdetekre: Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós. (Irodalomtörténeti könyvtár 14.) 2. kiadás. Bp. 1964. 786. skk.; Jean Bérenger: Francia-magyar kapcsolatok a Wesselényi-összeesküvés idején (1664- 1668). Történelmi Szemle 10. (1967) 275-291. Legújabb francia kiadása (az apparátusban közölt forrásszövegekkel együtt): Guerres et paix en Europe centrale aux époques moderne et contemporaine: mélanges d’histoire des relations internationales offerts à Jean Bérenger. Ed. Daniel Tollet - Lucien Bély. Paris 2003. 361-380.; BenczédiLaszlo: A Wesselényi-féle rendi szervezkedés kibontakozása. Történelmi Szemle 17. (1974) 596-630. Ugyanez átdolgozva, kiegészítve és Nádasdy kedvezőbb bemutatásával: Uő: Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. századvégi Magyarországon (1664-1685). (Értekezések a történeti tudományok köréből 91.) Bp. 1980. 9-40., 140-149.; Uő: Szelepcsényi érsek ügye és a lipóti abszolutizmus megalapozása 1670 őszén. Történelmi Szemle 18. (1975) 489-502.; Uő: A Wesselényi-féle rendi szervezkedés Magyarországon (1664—1671). (MTA KIK Disszertációk) Bp. 1974. További irodalom és az addig megjelent publikációk számvetése, értékelése: R. Várkonyi Agnes: A Wesselényi-szervezkedés történetéhez, 1664—1671. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál - Pálfíy Géza - Tóth István György. Bp. 2002. 430-436.; újabban Jankovics József: A „Murányi Vénus ” - tanúvallomásainak tükrében. Irodalomtörténeti Közlemények 119. (2015) 399-417.; frissített apparátussal, a tanúvallomások szövege nélkül: Uő: A történelemalakító nő. Széchy Mária szerepe a Wesselényi-„összeesküvés” felemelkedésében és bukásában. Műhely 42. [2019] 1. sz. 56-67. Lásd még az 5. jegyzetben idézett tanulmány részletezőbb irodalmát is. 2 Például Szekju Gyula: A XVII. század. In: Magyar Történet I-V. Szerk. Hóman Bálint - Szekfű Gyula. 7. kiadás. Bp. 1943. IV. 169-178., 589-590.; Benczédi László: Rendi szervezkedés és kuruc mozgalom (1664-1665). Magyarország története 1526-1686. In: Magyarország története tíz kötetben III/1-2. Szerk. R. Várkonyi Ágnes. Bp. 1987. III/2. 1155-1272., 1823-1840. 3 Barta János: Miért halt meg Zrínyi Péter? A Wesselényi-összeesküvés története. Bp. 1986.; Romsics Lgnác: A Wesselényi-féle összeesküvés. Korunk 4. (2018) 2. sz. 35-45. 1233 SZÁZADOK 155. (2021) 6. SZÁM
