Századok – 2021

2021 / 6. szám - HÁZASSÁGPOLITIKA, HONOR, HADJÁRATOK – TANULMÁNYOK AZ ANJOU-KORRÓL - Tringli István: A királyi birtok védelme az Anjou-korban

TRINGLI ISTVÁN

azokra vonatkozott, akiket az 1980-as évek óta honor

birtokosnak

tekintünk, hanem azoknál valamivel szélesebb körre: mindenféle királyi, királynéi birtok elöljáróját ide értettek, de elsősorban mégis azokat a fő tisztségviselőket, akik tisztségi javadalomként kaptak királyi uradalmat.

Az aula szerepe ezekben az ügyekben csak részben korszakspecifikus.70

Királyi birtokokról kiinduló hatalmaskodások ügyét a kései középkorban és a kora újkorban is hasonló, királyi parancslevelekkel intézték el. Az Anjou-korban azonban ennek a módszernek tömegesnek kellett lennie. Intésül szolgál mindez a múlt jogi kérdéseinek kutatói számára: az eljárásjog mindig több volt annál, mint a perjog, mindig magában foglalt olyan módszereket is, amelyeket a bíróságok nem alkalmaztak. Aki az egykori jogot kutatja, nem szabad beérnie a bíróságok által használt szokások feltárásánál.

70 Engel Pál

a hononóX írott tanulmányában emlegette ugyan az aulát, de egészen más összefüggésben. A nem honor

módjára

igazgatott „királyi magánbirtokok” kezelését sorolta az aula tevékenysége alá. Engel P:

Honor,

vár,

ispánság i. m. 138.

THE PROTECTION OF ROYAL

ESTATES IN

THE ANGEVIN PERIOD

By István

Tringli

SUMMARY

One of the duties of the those with baronial rank who ran the royal estates was the aggressive protection of the lands under their authority. The people they stepped up against were not allowed to sue them legally. Complaints in such cases could be lodged in the aula instead of the royal curia. It was consequently a writ issued in the name of the king that summoned the leaders of the royal estate to desist from violence and offer compensation. This custom is not only known from practice: a charter from 1347 formulated it as a rule. The custom continued to live on in later Hungarian law.

1231