Századok – 2021
2021 / 6. szám - HÁZASSÁGPOLITIKA, HONOR, HADJÁRATOK – TANULMÁNYOK AZ ANJOU-KORRÓL - Tringli István: A királyi birtok védelme az Anjou-korban
A KIRÁLYI BIRTOKVÉDELME AZ ANJOU-KORBAN megyéhez, a füldiek, bikaliak, tordaiak esetében a vajdai törvényszékhez, csak a gönciek és ellenfeleik számára rendeltek ki külön megbízott bírákat. Ez utóbbi eljárás sem volt rendkívüli, egyenesen következett a királyi városok jogállásából. E települések bírája maga a király volt, aki azt bízott meg a városi ügyek elintézésével, akit jónak látott. Még a tárnokmester, a városok bírája is ilyen királyi felhatalmazásból eljáró, kiküldött, más szóval delegált bíró volt.44 A parancsok nem valódi hatalmaskodási per lefolytatására utasították a megbízottakat, hanem csak arra, hogy vizsgálják ki az ügyet, és szolgáltassanak igazságot; ha a panaszost valóban kár érte, kapja meg, ami megilleti, ha birtokfoglalás történt volna, akkor adják vissza az elfoglalt jószágot. 44 ijj. Szentpétery Imre: A tárnoki ítélőszék kialakulása. Századok 68. (1934) 515. 45 Tringli 1: Birtokvédelem i. m. 31. 46 Engel P: A honor i. m. 89. Ahogy fogytak a királyi birtokok a Zsigmond-korban, csökkent az efféle ügyek száma is. Mihelyst eladományozta a király e falvakat, városokat, a tőlük kiinduló birtokvédelmi akciókért máris az új földesúr lett a felelős.45 így volt ez akkor, ha az állítólagos hatalmaskodásra még akkor került volna sor, amikor a falu vagy a város királyi birtok volt. Ezután már az új földesúrhoz kellett fordulni, tőle kellett azt kérni, hogy parasztjai, polgárai részéről szolgáltasson a panaszosoknak igazságot, az új hatalmaskodások ügyében pedig a földesurat már a kúria előtt fogták perbe. Ennek pedig akár az is lehetett a következménye, hogy a birtokot, ha az alperes az utolsó idézésre sem jelent meg a tárgyaláson, két hétre lefoglalták, a per elvesztése esetén pedig még az is megtörténhetett, hogy a birtok elveszett. Ugyanarról a birtokról kiinduló, teljesen hasonló tettnek tehát más volt a következménye királyi és nem királyi birtoklás esetén. A birtokkormányzók felelőssége Aki tisztségi jövedelemszerzés céljából, honorként vagy ahogy akkortájt talán magyarul mondták, becsüse kapott királyi jószágot, csak addig élvezhette annak gyümölcseit, amíg a király jónak látta.46 Ez alatt az idő alatt azonban meg kellett őriznie a reá bízott uradalmat. Nemcsak azért, mert ő csak kezelője volt annak és hiánytalanul vissza kellett szolgáltatnia az uralkodónak, hanem mert saját érdeke is úgy kívánta. Minél nagyobb volt a birtok, annál több jutott neki, a birtokjogról való legcsekélyebb lemondás is veszteséggel járt volna. Ha engedett volna szomszédjának, hogy vitatott határú erdejében fát vágjon, elesett volna a fa árából befolyó haszontól, ha megengedte volna, hogy vízimalma fölött új malmot építsen, az ő malmának kerekei forogtak volna lassabban, így csökkent volna bevétele. 1220
