Századok – 2021

2021 / 6. szám - HÁZASSÁGPOLITIKA, HONOR, HADJÁRATOK – TANULMÁNYOK AZ ANJOU-KORRÓL - Csákó Judit: Zára 1345–1346. évi velencei ostroma a narratív kútfők tükrében

CSÁKÓ JUDIT

jelentős számú: összesen tizenöt tartalmaz magyar vonatkozást. A magyar említések I. Károly uralkodásának végétől II. (Kis) Károly koráig ívelnek, Suchenwirt

azonban elsősorban Lajos uralmának szentel figyelmet.69

Az általa nagyra tartott uralkodó lovagi erényeit és cselekedeteit egy 1356 után szerkesztett költeményben önállóan is megénekli (Von

Chunik

Ludwig

von

Ungerlaní). A király Zára alá vonuló hadait ugyanakkor nem csupán ez az elbeszélés említi.70

Suchenwirt

több

olyan lovag portréját is felvázolja, aki pályafutása során megfordult Magyarországon, és az Anjouk szolgálatába szegődött. Közöttük van Ciliéi Ulrik

(Ulrich von Cilly)

gróf, akiről a verselő azt is elárulja, hogy részt vett a dalmáciai város alatt vívott ádáz csatában (Von graffUlreichen von Tzilli)V

69 Bleyer

Jakab:

Magyar vonatkozások Suchenwirt

Péter

költeményeiben. Századok 33. (1899) 788-812., 879-912., itt: 796-798., 903.

70 Peter

Suchenwirt’s Werke aus dem vierzehnten Jahrhunderte. Ein Beitrag zur Zeit- und Sittengeschichte. Hrsg. Alois Primisser. Wien 1827. 1-3. (a

megfelelő szöveghelyet lásd 2.);

BleyerJ.: Magyar vonatkozásoki. m.

798-810.

71 Peter Suchenwirt’s Werke

i.

m. 51-53., különösen:

51.;

Bleyer

J.:

Magyar vonatkozások

i.

m. 903.

72 Bánlaky

[Breit]

J.:

A magyar nemzet

hadtörténelme i.

m. VIII. 14-25.; Kristó

Gy:

Az Anjou-kor háborúi i.

m. 105-108.; Csukovits E.: Az

Anjouk Magyarországon IL

i. m. 61-62.

Nagy Lajos Zára felmentését célzó hadjárata a krónikák előadásában

Miután a velencei hadak 1345 késő nyarán ostrom alá vették a várost, a záraiak nem haboztak a magyar király segítségéért folyamodni. Budára azonban ebben az időben érkezett meg András herceg aversai meggyilkolásának híre, s öccse haláláról tudomást szerezve a fiatal uralkodó az adriai tengerpart helyett Nápoly (és a Nápolyi Királyság hűbér ura, az Avignonban székelő pápa) felé fordította a figyelmét. Hadai élén csupán a következő év tavaszán indult meg Dalmáciába. Amikor értesültek készülődéséről, a velenceiek megerősítették hatalmas faerődjüket, az ostrom céljaira emelt sticatumot (vagy magyaros alakban székácsot], s május 16-án gyors, ám eredménytelen rohamot intéztek a város ellen. Lajos június első napjaiban érkezett meg a hadszíntér közelébe. Először Zára falaitól néhány mérföldnyi távolságra ütött tábort, s miután csapataival felderítette a vidéket, június 25-én az ostromlott város alá vonult. A velencei favár ellen július 1-jén indított offenzíva azonban kudarcot vallott, és a vereséget követően a magyar király — Zárát lényegében a sorsára hagyva - gyorsan távozott is Dalmáciából.72

A források tanúságára épülő elemzésemben három kérdés tárgyalására szorítkozom. Elsőként is megvizsgálom, hogyan vélekednek a krónikások a magyar uralkodóról (L), majd bemutatom, mit árulnak el seregéről és hadjáratának 1151