Századok – 2021
2021 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Alispánválasztás a középkor végi Magyarországon
ALI S PÁN VÁLASZTÁS A KÖZÉPKOR VÉGI MAGYARORSZÁGON be a királyi tanács nemesi ülnökei közé,72 azaz ekkoriban még nem fér kétség ahhoz, hogy a püspökség jelöltje volt. Az utána következő alispánok közül azonban elsősorban Bellényi Albert személynöki ítélőmester személye jól mutatja, hogy az 1510-es évek végén nem Hippolitnak vagy kormányzóinak a választottja állt a megyei törvényszék élén.73 72 Fraknói Vilmos: II. Lajos számadási könyve 1525. január 12. - július 16. Magyar Történelmi Tár 10. (1877) 79. Vö. KubinyiA.: A királyi tanács i. m. 263. 32. jegyz. 1527-ben Nógrád megye követe az országgyűlésen: Magyar országgyűlési emlékek történeti bevezetésekkel I. (1526-1536). Szerk. Fraknói Vilmos. Bp. 1874. (a továbbiakban: MOE I.) 128. 73 Arch. II. 120. 74 Arch. IL 113. — Mindenképpen figyelemre méltó egy 1515. évi, György-nap körül kelt Győr megyei oklevél közlése, miszerint „honoreque vicecomitatus ipsius Stephani Hederwary resignato et ipso honore nobis prefato Georgio litterato de Nema sublimato”. Horváth Richard: Győr megye hatóságának oklevelei 1328-1525. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai, Források, tanulmányok 1.) Győr 2005. 130., Arch. IL 114. 9. jegyz. - A Mohács utáni helyzetre lásd Gecsényi Lajos: Győr megye közigazgatása és tisztikara a XVII. században. Levéltári Szemle 38. (1988) 3. sz. 15. 75 Arch. II. 171. 76 „Vicecomites autem quorumlibet comitatuum semper esse debeant de eodem comitatu ex potioribus nobilibus.” DRMH IV. 36. - Itt jegyzem meg, hogy Holub József a „de eodem comitatu” kifejezésről azt állította, hogy az eredetiből hiányzik. Persze nem tudni, milyen kéziratot használt, de a DL 39325. számú eredetiben, amelyről a dekrétumot a DRMH is kiadta, megtalálható a kitétel. Vö. TringliL: Megyék i. m. 515. 89. jegyz. Heveshez hasonlóan több olyan megyét ismerünk, ahol a Jagelló-korban látszólag meglazul az örökös ispán főpap és a megyei törvényszék élén álló alispán közötti kapcsolat. Győr megyében például 1496 után az alispáni tisztséget már nem a püspök szolgálatában álló győri várnagy töltötte be, miként az azt megelőző évtizedekben.74 Nyitrában ugyanez 1510-ben következett be, ekkortól nem találunk nyitrai várnagyot az alispáni székben.75 Magától értetődő, hogy az ispánok és helyetteseik közötti kapcsolatok pontos feltárása további helytörténeti kutatásokat igényelnek, de ezek a változások mégis jelzésértékűek és egyértelműen igazolják a megyei nemesség folyamatosan növekvő befolyását az alispán személyének megválasztására. * * * Középkor végi törvényeink az alispán személyének kiválasztásával alighanem azért foglalkoztak oly keveset, mert a változatos helyi körülmények és az ispánok eltérő hozzáállása akadályozta a kérdés egységes szabályozását. Az 1492. évi törvény 80. cikkelye csupán megerősítette az i486, évi rendelkezést, miszerint az alispánnak a megye tekintélyesebb nemesei közül kell származnia, de a személytelen fogalmazással szándékosan elkerülte a kérdést, ki jelöli ki vagy választja meg őt.76 Az előbb említett 1504. évi 2. cikkely viszont már nagyot lépett előre: ez, miután ismét 116
