Századok – 2021

2021 / 6. szám - HÁZASSÁGPOLITIKA, HONOR, HADJÁRATOK – TANULMÁNYOK AZ ANJOU-KORRÓL - Csákó Judit: Zára 1345–1346. évi velencei ostroma a narratív kútfők tükrében

ZÁRA 1345-1346. ÉVI VELENCEI OSTROMA A NARRATÍV KÚTFŐK TÜKRÉBEN őre figyelt fel, aki a 18. század végén elsőként adta közre - valószínűleg a könyvtár Soranzo 39. (ma It. VII. 49—50.) jelű manuscriptumz alapján — az ostrom históri­áját. Baumgartennek ebben az ^Tztfban42 állt a rendelkezésére a dalmáciai város bevételéről szóló velencei kútfő, amelynek ismeretlen szerzőjére Morelli névte ­lenjeként hivatkozott.43 Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ma már behatóbban van lehetőségünk ismerni a ChronicaJadretinác amelynek 2014-ben a latin szöveget a vulgarizált variánssal párhuzamosan közlő kiadása is napvilágot látott.44 42 Don lacopo Morelli: Monumenti veneziani di varia letteratura per la prima volta pubblicati nell’ingresso di sua eccellenza messet Alvise Pisani cavalière alla dignita di procuratore di San Marco. Venezia 1796. I-XXXVII. 43 Baumgarten E: Forrástanulmányok i. m. 326-327.; Chron. Jadretina 56-65. (Gherardo Ortalli be ­vezető tanulmánya). 44 Chron. Jadretina 75-144. 45 Baumgarten E: Forrástanulmányok i. m. 333-334.; Chron. Jadretina 27-28. (Gherardo Ortalli be ­vezető tanulmánya). 46 A 13-14. századok velencei történetírását áttekinti Antonio Carile: La cronochistica veneziana nei secoli XIII e XIV. In: La storiografia veneziana fino al secolo XVI. Aspetti e problemi. A cura di Agos ­tino Pertusi. Firenze 1970. 75-126. 47 Andreae Danduli Venetorum ducis Chronicon per extendum descripta aa. 46-1280. d. C. (RIS2 12/1.) A cura di Ester Pastorello. Bologna É. n. [1938-1958.]; Henry Simonsfeld: Andreas Dan­dolo und seine Geschichtswerke. München 1876.; Girolamo Amaldi: Andrea Dandolo doge-cronista. In: La storiografia veneziana i. m. 127-268.; Valentina DellApprovitola: Dandolo, Andrea. In: Encyclo ­pedia of the Medieval Chronicle. Eds. Graeme Dunphy et al. I-II. Leiden 2010. (a továbbiakban: EMCh) I. 506-507. 48 Benjamin G. Kohl: Ravegnani, Benintendi de’. In: EMCh II. 1258-1259. Életére lásd továbbá DBI (Marco Pózzá szócikke). A Zára feletti diadalt ünneplő mű, amely kevéssel a dalmáciai város hódoltatását követően kerülhetett lejegyzésre - erre vall legalábbis, hogy szövegét érezhetően átitatja a győzelem mámora —,45 a velencei krónikás­irodalom azon virágzó korszakának46 a terméke, amikor Andrea Dandolo (1306-1354) személyében olyan vezető állt a kalmárköztársaság élén, aki történetíróként is hírnevet szerzett. A dózse krónikája {Chronica per exten ­sum descripta) ugyanakkor csupán 1280-ig jut el elbeszélésében, témánkat már nem érinti.47 Az ostromról a lagúnák városának egyéb forrásai számol­nak be. Aligha meglepő, hogy a kizárólag az 1345—1346. évi konfliktusnak szentelt Chronica Jadretina szerzőjét, „Morelli névtelenjét ” a szakirodalom a Zárát hódoltató Dandolo környezetében kereste. A hipotézist, miszerint a velencei állami levéltár iratait hasznosító historikus azonos lehet Benintendi de’ Ravagnanival (1318 körül — 1365), a Maggior Consiglio jegyzőjével — aki utóbb a nagykancellári rangra emelkedett, és a dózse—történetíró műveinek átdolgozására, illetve folytatására is megbízást kapott -,48 Georg Voigtnak köszönhetjük. A Francesco Petrarca leveleskönyvét vizsgáló német történész 1146

Next

/
Thumbnails
Contents