Századok – 2021

2021 / 6. szám - HÁZASSÁGPOLITIKA, HONOR, HADJÁRATOK – TANULMÁNYOK AZ ANJOU-KORRÓL - Csákó Judit: Zára 1345–1346. évi velencei ostroma a narratív kútfők tükrében

CSÁKÓ JUDIT

magyar vonatkozású értesüléseik miatt is számot tarthatnak.19

Az 1345-1346. évi zárai ostrom históriáját megéneklő mű nem maradt ránk középkori kéziratban; csupán kései másolatait ismerjük. Alkalmasint az autográf példányt használhatta Franciscus Fumatus

(de

Fumatis)

zárai

nemes, aki egy általa meglehetősen romlott állapotúként értékelt manuscriptum (valde

obscurisfragmentis) nyomán

írta át a krónika szövegét 1532-ben (Zágráb, Arhiv HAZU, Zbirka

kodeksa,

sign.

II.

a

35.).

20

A 14. századi kézirat még a 17. században is rendelkezésre állhatott Zárában: nem elképzelhetetlen, hogy erről készítette másolatát (Róma, Bibliotheca

Apostolica

Vaticana, Vat.

lat.

6958.) a neves historikus, a traui születésű Johannes

Lucius (Ivan Lucié), aki azután De regno

Dalmatiae et Croatiae libri sex

című munkájának függelékében közre is adta az Obsidio

textusát.

21

Az editio

princeps szolgálhatott

alapul az osztrák Johann

Georg

Schwandtner

számára, aki a 18. század közepén felvette a dalmáciai elbeszélést háromkötetes, a magyar történelem kútfőit közrebocsátó forráskiadványába.22

A középkori krónikásműnek ugyanakkor egészen az újabb időkig nem készült — annak kiemelkedő jelentősége ellenére sem — kritikai kiadása. Vejlko Gortan előmunkálatait követően a modern szövegközlés 2007-ben láthatott napvilágot a Horvát Tudományos Akadémia gondozásában.23

19 Johannes

Lucius:

De

regno

Dalmatie et

Croatie libri

sex. Amstelaedami 1666. 371-380.; loannes Georgius Schwandtner:

Scriptores rerum Hungaricarum veteres ac genuini I

—III.

Vindobonae 1746- 1748. III. 636-653. A

szerzőről lásd B.

Halász

Eva:

Micha Madius de Barbazanis - a

történetíró és spalatói nemes patrícius. Acta

Universitatis Szegediensis.

Acta

historica 135. (2013) 59-70.

20 Miroslav

Kurelac —

Damir

Karbic:

Ljetopis

„Obsidio

ladrensis

libri

duo

”, njegovo historiografsko i povijesno znacenj / The chronicle Obsidio

ladrensis

libri

duo

and its historiographical and historical importance. In: Obsidio

ladrensis

3-20., 53-67.: 19., 66.

21 Lucius, J.: De regno Dalmatie i. m. 387-422.; Kurelac, M. — Karbic, D.: Ljetopis i. m. 19., 66-67. Lucius munkásságára

lásd GálJudit:

Iohannes

Lucius

és

hagyatéka. Belvedere

Meridionale

30. (2018) l.sz. 114-126.

22 Schwandtner, L. G.: Scriptores rerum Hungaricarum i. m. III. 665-723.; Kurelac, M. - Karbic, D.: Ljetopis i. m. 20., 67.

23 A

horvát-latin kétnyelvű kiadást lásd Obsidio

ladrensis

109-291.

24 A műfaj kérdéséhez lásd Kurelac, M. - Karbic, D.: Ljetopis „Obsidio

ladrensis

libri

duo

” i.

m. 15., 63.

25 Obsidio ladrensis 119. (I, 2).

26 Életére

lásd Dizionario

Biografico degli Italiani. I-. Roma I960-, (a

továbbiakban: DBI)

Online változat: http://www.treccani.it/biografie/

(letöltés

2021.

júl.

20.)

(Andrea

Labardi szócikke).

A két könyvre tagolódó krónika - helyesebben inkább gesta

vagy

memoár24

- szerzősége máig tisztázatlan kérdésnek számít a történettudományban. Műve ajánlásában, amelyet az elbeszélés ráadásul ugyancsak ismeretlen megrendelőjéhez intéz, a névtelen auctor nem

árul el többet magáról, mint hogy személyét Zára előkelőinek sorában kell keresnünk (ex nobili

ortus progenie)?5

K

l eseményekről

szemtanúként beszámoló tudósítás lejegyzőjét a kutatás sokáig azonosíthatónak vélte Nicolaus

de

Matapharisszal (vagy Nicoló Matafari), a dalmáciai város érsekével (1333-1367), aki Velence győzelmét követően Budán, Nagy Lajos udvarában keresett menedéket.26

Mivel azonban a 1143