Századok – 2021
2021 / 6. szám - HÁZASSÁGPOLITIKA, HONOR, HADJÁRATOK – TANULMÁNYOK AZ ANJOU-KORRÓL - Csákó Judit: Zára 1345–1346. évi velencei ostroma a narratív kútfők tükrében
CSÁKÓ JUDIT lett biográfusa, Küküllei János,7 mind pedig a Dubnici Krónika megfelelő egységének ferences rendi szerzője8 elbeszélik, hogy a király „az Ur 1346. évében, Szent György ünnepén fegyveresek erős sokaságával a velenceiek ellen vonult, hogy megvédje Zára városát, mert azt a velenceiek ostromolták, az ugyanis elpártolt tőlük, és hűségesküt tett Magyarország királyának, miként jog szerint hozzá tartozott”.9 Előadásuk a harci cselekmények olyan részleteire is kitér, mint hogy a velenceiek Zárával szemben egy „Székács nevű erősséget erődítettek meg”,10 amelyet Lajos „gépekkel meg más szerkezetekkel és fegyvereseinek harcával [...] igyekezett megvívni”.11 A kudarccal végződött katonai beavatkozás feltűnik a királyi adománylevelek narrációiban is. A diplomák szövegébe ágyazott elbeszélések további, a krónikások beszámolóiban nem szereplő adalékokat szolgáltatnak a hadjárat résztvevőiről, így például az uralkodó jogait a „velenceiekkel szemben saját vérének ontásával és familiárisainak elvesztésével” védelmező Poháros Péter abaúji ispánról.12 Abban a szerencsés helyzetben vagyunk ugyanakkor, hogy a történések iránt érdeklődve nem kell megelégednünk a magyar források bőbeszédűnek korántsem nevezhető tájékoztatásával. Az európai krónikásirodalom egészét tekintve sem számít szokványos esetnek, hogy két, egymással párhuzamos elbeszélés - egy dalmáciai és egy velencei mű — is fennmaradt, amelynek egyetlen eseménysor (jelen esetben a zárai ostrom) históriája a kizárólagos témája.13 A kimagasló forrásértékkel bíró Chronica Jadretina és Obsidio Jadrensis^ mellett egy tucatnyi egyéb itáliai beszámolóval is rendelkezünk, amelyet témánk kapcsán faggatóra vonhatunk: a kútfők túlnyomó 7 KumorovitzL. Bernât-. Tótsolymosi Apród János mester küküllői főesperes kancelláriai működése. Levéltári Közlemények 51-52. (1980-1981) 5-29.; Kristó Gyula: Utószó. In: Küküllei János: Lajos király krónikája - Névtelen szerző: Geszta Lajos királyról. (Millenniumi magyar történelem. Források) Ford., utószó, jegyz. Uő. Bp. 2000. (a továbbiakban: KJN) 89-117.: 90-103.; Uő: Magyar historiográfia. I. Történetírás a középkori Magyarországon. (A történettudomány kézikönyve) Bp. 2002. 93-97. 8 Kristó Gy: Utószó i. m. 105-114.; Uő: Magyar historiográfia i. m. 89-91. 9 KJN 44. A latin szöveget lásd Chronicon Dubnicense. In: Historiae Hungaricae fontes domestici I. Scriptores III. Ed. M[atthias] Florianus. Quinque-Ecclesiis 1884. 1-207., itt: 144-145. 10 KJN 17. A latin szöveget lásd Johannes de Thurócz-. Chronica Hungarorum I. Textus. (Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum. Series Nova 7.) Ed. Elisabeth Galántai - Julius Kristó. Bp. 1985. 160-188., itt: 167. Lásd továbbá Érszegi Géza: Castellum Stikat / Castellum Stikat: The Career of Péter Poharas in the Hungarian Royal Court. In: Omnis creatura significans. Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára / Essays in Honour of Mária Prokopp. Szerk. Tüskés Anna. Bp. 2009. 349-353. 11 KJN 45. Lásd továbbá Chronicon Dubnicense i. m. 145. 12 Középkori históriák oklevelekben (1002-1410). (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 1.) Vak, bev., jegyz. Kristó Gyula. 2. kiadás. Szeged 2000. 269. (Ford. Orbán Imre). 13 Modern kiadásaikat lásd Opsada Zadra - Obsidio ladrensis. (Monumenta spectantia historiam Slavorum meridionalium 54. Scriptores 6.) Manuscriptum postumum a Veljko Gortan, exaratum digesserunt Branimir Glavicic - Vladimir Vratovic, cooperantibus Damir Karbic - Miroslav Kurelac - Zoran Ladic. Zagreb 2007. (a továbbiakban: Obsidio ladrensis); Cronica Jadretina. Venezia - Zara 1345-1346. A cura di Gherardo Ortalli - Ornella Pittarello. Venezia 2014. (a továbbiakban: Chron. Jadretina). 14 Chron. Jadretina 3. (Gherardo Ortalli bevezető tanulmánya). 1141
