Századok – 2021
2021 / 6. szám - HÁZASSÁGPOLITIKA, HONOR, HADJÁRATOK – TANULMÁNYOK AZ ANJOU-KORRÓL - Csákó Judit: Zára 1345–1346. évi velencei ostroma a narratív kútfők tükrében
HÁZASSÁGPOLITIKA, HONOR, HADJÁRATOK - TANULMÁNYOK AZ ANJOU-KORRÓL Csákó Judit ZÁRA 1345-1346. ÉVI VELENCEI OSTROMA A NARRATÍV KÚTFŐK TÜKRÉBEN* A velencei Palazzo Ducale szavazó ter me (Sala dello Scrutinio) a Nagytanács óriási csarnokát követően méreteit tekintve a második a gótikus épület lenyűgözően dekorált hivatali helyiségeinek sorában. A kíváncsi látogatót a szobába lépve a kalmárköztársaság fényes győzelmeit megjelenítő festmények fogadják. Cristoforo Sorténak a velencei hadak padovai bevonulását (1405) ábrázoló mennyezeti freskója vagy Andrea Vicentinónak a lepantói ütközetet (1571) bemutató monumentális képe mellett az érdeklődő szemügyre vehet egy magyar vonatkozású történelmi tablót is. Jacopo Robusti, ismertebb nevén Tintoretto (1518 —1594) mozgalmas, az ádáz küzdelem kavalkádját érzékeltető, sötét tónusokkal megfestett — a harcban álló felek nyílvesszői az eget is elhomályosítják - csataábrázolása több mint két évszázad távlatából állít emléket annak a diadalnak, amelyet a Zárát ostromló velencei hadak 1346. július 1-jén I. (Nagy) Lajos magyar királynak a dalmáciai város felmentésére érkező seregei felett arattak.1 Nem különösebben meglepő, hogy a háború, amelyet a velencei születésű reneszánsz festő témaválasztásából ítélve fontos helyen tartott számon a Köztársaság történeti emlékezete, a lagúnák városában keletkezett krónikák lapjain is feltűnik. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk azonban, hogy a Zára teljes megadásával végződő fegyveres konfliktus fordulatai nem csupán a velencei narratív hagyományban kaptak részletes tárgyalást. Az eseményeket említő egyéb itáliai források mellett a dalmát tradíció is foglalkozik a város tizenhat hónapig tartó ostromával, amelynek történetét ily módon a velenceitől eltérő nézőpontból is lehetőségünk nyílik megismerni. A következőkben azt tekintem át, hogy a középkori történetírás hogyan láttatta Zára 1346. évi velencei kézre kerülését és Lajos király Dalmácia birtokáért Szent Márk köztársaságával vívott háborújának első, kudarccal végződött szakaszát. 1 A terem online bejárható, lásd https://bit.ly/3zB3kqX (letöltés 2021. márc. 21.) * A kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Az Anjou-kori Magyarország nyugati elbeszélő forrásai. Narratív kútfők és külpolitika című projektje (NKFIH PD 128405) támogatta. Tanácsaiért Csukovits Enikőnek tartozom köszönettel. 1139 SZÁZADOK 155. (2021) 6. SZÁM
