Századok – 2021
2021 / 5. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Jeszenszky Géza: Lost Prestige. Hungary’s Changing Image in Britain, 1894–1918 (Szeghő Patrik)
TÖRTÉNETI IRODALOM A Habsburg Birodalom jövőjével kapcsolatos első világháborús brit elképzelések bemutatásának a szerző külön fejezetet szentel. A mű második megjelenése óta eltelt évtizedekben számos új forrás vált hozzáférhetővé, amelyek nyomán a legújabb kutatási eredmények a birodalom felosztásának kérdésében összetettebb képet mutatnak Jeszenszky összegző áttekintésénél. (Egyes újabb keletű szakmunkákra ő maga is felhívja a figyelmet, továbbá a fejezet bevezetőjében egyértelművé teszi, hogy a háborúról szóló fejezetben a fontosabb külügyi vonalak vázolására vállalkozik csupán.) A szerzővel vitába lehet szállni arról, hogy a felosztás hívei mikor kerekedtek felül a közvéleményben és a hivatalos körökben, s Jeszenszky a külügyi hivatalnokok egyéni elképzeléseinek is egy fokkal nagyobb jelentőségét tulajdonít az 1918 előtti időszakban, mint amennyi ráhatásuk volt a külpolitikai irányvonalra. Ugyanakkor helytállóan érzékelteti, hogy a brit felsővezetés részéről a nemzeti önrendelkezés gondolata mindvégig háttérbe szorult a háború mielőbbi befejezésével szemben. A brit háborús külpolitikát - egyes különvélemények ellenére - összességében az a pragmatikusság jellemezte, amely hajlandó volt az új szövetségesek megnyerése érdekében a Habsburg Birodalom kárára területeket felajánlani. Hangsúlyozni kell azonban, hogy mindezeket olyan csonkításként fogták fel, amelynek ellenére a dunai birodalom túlélhette volna a háborút. A szerző helyesen állapítja meg, hogy a presztízsvesztés a háború kitörését követően a teljes felosztás propagálásának kiváló támadási felületet szolgáltatott. 1918 tavaszán e propaganda hivatalos külpolitikai iránnyá emelkedett, s a békerendezés jellegére és minőségére is hatással volt. Jeszenszky Géza munkája legnagyobb „hiányosságának” azt tarthatjuk, hogy évtizedek múltán csak most jelent meg angol fordításban. Megjelenése óta Az elveszett presztízs ugyanis a magyar történelemtudománnyal foglalkozó újabb nemzedékek számára hasznos alapműnek számít, és ismeretére alapozva azóta több színvonalas kutatás is napvilágot látott. Brian McLean fordítása és Jill Hannum kapcsolódó kiegészítő munkái révén a Lost Prestige immáron az idegen nyelvű tudományos közönség számára is elérhető vált. Jelentőségét emeli, hogy a korszakot taglaló angol nyelvű szakkönyvek rendszerint magyarul nem tudó s magyar nyelvű elsődleges forrásokra elenyésző mértekben támaszkodó szakemberek tollából származnak. Jeszenszky munkája bőségesen támaszkodik magyar primer forrásokra (is), amelyek segítenek felülírni a gyakran egysíkú Magyarország-képet, új megvilágításba helyezik az ország sajátos helyzetét, és részletgazdagabb, szemléletesebb értékelést nyújtanak a korabeli politikai elit gondolkodásmódj áról. Seton-Watson nemcsak korának elismert, hiteles Közép-Európa- és délszláv-szakértőjévé avanzsált a szigetországban, de a dualizmus korát is felölelő írásai napjainkban is a szemináriumi olvasmánylisták kiemelkedő helyén szerepelnek Nyugaton. Bár a skót történész kétségkívül valós tüneteket tárt fel a Habsburg Birodalommal, így Magyarországgal kapcsolatban is, a kortárs magyar tudományos és politikai elit nem vette a fáradságot a világháború előtt, hogy szakmai szintű, minőségi és személyeskedéstől mentes vitába szálljon a racionális érvek mentén akkor még meggyőzhető Seton-Watsonnal. Ennél fogva elmaradtak a skót tényszerű és adatbéli tévedéseinek kiigazításai, s a vélt vagy valós magyarosító törekvések mellett a magyarosodás folyamata láthatatlan maradt munkáiban, ezért a nemzetiségi kérdés értékelése legtöbb esetben egyoldalú maradt az angol szakirodalomban. Ahogy azt Jeszenszky kitűnően összegezte zárógondolataiban, Magyarország nem volt sem annyira haladó, sem annyira elnyomó, mint azt az ország megítélésének pozitív vagy negatív szakaszaiban Nagy-Britanniában feltételezték. (367.) A magyar történelemtudománynak kétségkívül komoly adósságai vannak a Magyarország történetét színvonalasan feldolgozó hazai szakirodalom angol nyelvű fordítása terén. Jeszenszky Géza már „törlesztett” ez ügyben, s bizakodva várjuk további „hiánypótló” magyar történeti munkák idegen nyelvre átültetését. Szeghő Patrik 1120
