Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Csánky Dénes az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum élén
CSÁNKY DÉNES AZ ORSZÁGOS MAGYAR SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM ÉLÉN menekítettünk, amelyből az ország új múzeuma minden zökkenő nélkül újra felépíthető.”141 141 Csánky D.: A hazai műkincsek i. m. 4-5. 142 „A Szentgotthárdon elhelyezett anyagot Csánky vagy maga, (vagy) fia segítségével, vagy másokkal leltároztatta, a zsidó tulajdonú műtárgyakra koholt Szépművészeti Múzeumi leltári számokat ragasztatott, sok Múzeumi képnek a leltári céduláját levetette, és helyébe mást tétetett, egyszóval leltározás ürügye alatt a műtárgyak körül a legnagyobb zűrzavart igyekezett támasztani, hogy azoknak meghatározása és jogos birtokosokhoz való tulajdonitása minél nagyobb nehézségekbe ütközzék.” Oroszlán Zoltán jelentése a Nemzeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum elhurcolt műkincseinek visszaszerzése érdekében tett hivatalos útról, 1945. jún. 19. MNL OL K 726 61. cs. 436/1945. 143 Kádár Gábor - Vági Zoltán: Aranyvonat. Fejezetek a zsidó vagyon történetéből. Bp. 2001. 44-45.; Botos János: A magyarországi zsidóság vagyonának sorsa. 1938-1949. Bp. 2015. 61. 144 „Kedves Barátom! Engedd meg, hogy a mellékelt bejelentést Hozzád juttassam. Tekintettel a német követséggel fennálló hivatalos és megtisztelő kapcsolatodra, remélni lehet az ügy szigorúan bizalmas kivizsgálását. Én a magam részéről a bejelentés fölött nem nézhettem el, és ezért voltam bátor Hozzád fordulni. Bizonyára a német követség is a kivizsgálás álláspontján van, és nem fogja zaklatásnak venni, ha hasonló bejelentéseket odajuttatjuk.” Csánky Dénes levele Bosch ügyvédhez, 1944. júl. 13. MNL OL K 643 1. cs. 174/1944. 145 „December 11-én megjelent a pannonhalmi kolostorban Balás-Piri László ott tartózkodó családja látogatására azzal a céllal, hogy saját kezdeményezéséből jegyzékbe foglalja a Pannonhalmán őrzött múzeumi anyagot. Ezért a vállalkozásáért Csánky később a pannonhalmi rend tagjai előtt fogságba vetéssel, sőt agyonlövetéssel fenyegette meg távollétében Balás-Pirit [...].” Oroszlán Zoltán jelentése a Nemzeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum elhurcolt műkincseinek visszaszerzése érdekében tett hivatalos útról, 1945. jún. 19. MNL OL K726 61. cs. 436/1945. Mravik, Farkas, Kovács és Csik az általuk elsődleges forrásként használt Emlékirat nyomán azt állítják, hogy Csánky a zsidó tulajdonú műtárgyak eredeti tulajdonosaik számára való megóvása, illetve a nyilasok és a németek félrevezetése érdekében, a szentgotthárdi leltározáskor hamis, de utólag jól azonosítható leltári cédulákat helyezett el a műtárgyakon. Csánky azonban a tulajdonjogot bizonyító személyes adatok megsemmisítésével142 nem a zsidó tulajdonosok érdekeit védte, ellenkezőleg, tettével a zsidó vagyon államosítását követően kialakult egységes eljáráshoz igazodott. A nyilasok ugyanis Vájná Gábor belügyminiszter utasítására az 1944 októberétől Obányára szállított zsidó vagyontárgyakat a szétválogatásukat követő leltározás során hasonló módon fosztották meg az azonosítást szolgáló személyes adatoktól.143 Az valóban nem kérdés, hogy Csánky rendkívül rossz néven vette a németek fosztogatásait,144 ám annak érdekében semmiféle erőfeszítést nem tett, hogy a zsidó eredetű műtárgyakat elrejtse a nyilasok elől. A Szépművészeti Múzeum leltárkönyveit is azért vitte magával, hogy abba alkalmas helyzetben a zsidó műtárgyakat végleg beleltározhassa. A Balás-Piri László által Pannonhalmán készített műkincsleltár sem azért háborította fel, mert annak tartalmával a későbbiekben nyilasok visszaélhettek volna, épp ellenkezőleg, a konfliktus abból adódott, hogy Balás-Piri a leltárát a Budapesten maradt Oroszlán Zoltán tájékoztatására próbálta meg elkészíteni.145 Csánky a Menekítésen hosszan fej- 1106
