Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Csánky Dénes az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum élén
BÜKY ORSOLYA kapta volna meg a kinevezést.48 Emellett Csánky nem egészen a „semmiből került elő”, hiszen már 1909-ben is a Bárczy által tervezett Képtár jövendő vezetői posztjának elnyerése reményében vállalkozott a fővárosi szolgálatra. 48 „Az a terv, melyről legutóbb tettem említést, hogy egy nekem való stallum körül kísérletezem, elég plauzibilis és nem egészen kilátástalan. Ha lesz belőle valami, egy fél éven belül meglesz. [...] Ez persze nagyon megkönnyítené a Nyugat jövő dolgát.” Ignotus Hugó levele Hatvány Lajoshoz, [1911. jón.] In: Levelek Hatvány Lajoshoz. Vak, szerk. Hatvány Lajosné. Bp. 1967. 125. 49 K Végh Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum az alapítástól az ezredfordulóig. (Monumenta Historica Budapestinensia 11.) Bp. 2003. 39-44. 50 „Zichy Jenő gróf hagyatéka túlnyomórészt külföldi művészek régi festményéinek gyűjteménye. A képek meghatározását benne nem Csánki Dénes végezte, hanem Mellet Simon dr., akkor még a Szépművészeti Múzeum tudós tisztviselője. A katalógus adatai is tőle valók. Csánkinak itt a képaggatás, vagyis a tulajdonképpeni rendezés jóval szerényebb igényű munkája jutott.” Elek Artúr: Csánki Dénes portréja. Újság, 1935. július 10. 7. 51 „[...] széles magyar perspektívába viszi a szemet, melynek végén a magyar földből kinövő magyar lelkiség int felénk.” Gerevich Tibor: Előszó. Csánky Dénes gyűjteményes kiállítása. Nemzeti Szalon, 1925. november 8-22-ig. 6-7. Csánky 1921-ig vezette a Fővárosi Múzeumot és a Tanácsköztársaság idején is a helyén maradhatott. A helyhiány és a szűk dotáció az ő igazgatása idején is nagymértékben akadályozta az intézmény gyűjtési irányainak vagy rendezési elveinek modernizálását, illetve tudományos alapon történő átszervezését. Ügy tűnik azonban, hogy Csánkyt magát sem inspirálta különösebben a vegyes profilú gyűjtemény, mert távozása után muzeológusi munkájának elenyésző elméleti s gyakorlati nyoma maradt. 1921-től a Fővárosi Múzeum vezetését ismét Kuzsinszky Bálint vette át, aki munkatársaival évekig dolgozott azon, hogy a gyűjtemények katalogizálásának munkája iránt kevés affinitást mutató Csánky elmaradásait pótolja.49 1922-ben több évtizedes vajúdás után egy Verpeléti úti iskola néhány helyiségében megnyílt a Fővárosi Zichy Jenő Múzeum, melynek képzőművészeti gyűjteménye a festőművész Csánky érdeklődéséhez mindenesetre már közelebb állhatott, bár Elek Artúr állítása szerint az intézmény igazgatójaként a rendezés munkáján túl itt sem végzett komolyabb tudományos munkát, s a gyűjtemény ismeretlen képeinek meghatározását nem ő, hanem Meller Simon művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum munkatársa végezte el.50 A periférikus elhelyezkedése miatt meglehetősen kis látogatottságú múzeum kevés elfoglaltságot adott Csánkynak, aki e hivatali nyugalmat valóban nem a Zichy-képtár anyagának tudományos feldolgozására, hanem saját festőművészi ouvreje-nek kiteljesítésre használta fel. 1924-ben, a Nemzeti Szalonban megnyílt kiállításának katalógusához írt előszavában Gerevich Tibor úgy mutatta be őt, mint aki a „modern festészet fejlődésében »a Fart pour Fart« esztétikájával ellenkező pólusra jutott.”51 Gerevich ugyanis, aki már a forradalmak utáni konszolidáció kezdetén, 1920 tavaszán papírra vetette azokat a gondolatait, melyeket az „új magyar művészet” 1087
