Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Csánky Dénes az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum élén
BÜKY ORSOLYA az 1930-as években nemhogy ő, de jelesebb tanítványai sem kerülhetnek az élére. Mindenképpen találni kellett tehát egy olyan személyt, aki nem kötődött a Gerevich-iskolához, képzőművészeti és múzeumi háttérrel is rendelkezett, s mind Hóman, mind Gerevich törekvéseivel kapcsolatban kellőképpen lojálisnak mutatkozik. Hoffmann Edith szerint Csánky egyetlen „kvalifikációja”, hogy Hóman „gyerekkori játszótársa” volt.32 Csánky Dénes és Hóman Bálint valóban régóta ismerték egymást, de kapcsolatuk korántsem volt olyan szoros, mint ahogy azt a kívülállók utólag gondolni vélték, és a festőművész-múzeumi szakember magas pozícióba kerülése elsősorban nem e baráti kapcsolattal, hanem Hóman Bálint és Gerevich Tibor közös művészetpolitikai törekvéseivel állt összefüggésben. Hóman alatt a hatalma.” Elek Artúr levele Fülep Lajoshoz, 1934. júl. 11. In: Fülep Lajos levelezése III. Szerk. F. Csanak Dóra. Bp. 1995. 415. 32 OSZK Kt. Fond III/584. Hoffmann Edith levele Babits Mihálynéhoz, 1935. júl. 4. 33 MNL OL VKM Felsőoktatási és Tudományos Főosztály XIX-I-l-h-110-3-11-200743/1948 232. d. 561/1948. G. H. sz. Leltári jegyzék Hóman Bálint féle ingóságokról. 34 „A fiatalabb magyar művészgárdának ma már Európa szerte ismert és elismert működésében nem egy tünet jogosít fel a feltevésre, hogy az útkeresések és radikális túlzások korszaka után elkövetkezett a mi korunk világszemléletének, a materiális világszemlélettel szembe helyezkedő, idealisztikus szemléletnek megfelelő új és erőteljes művészi irányzatának korszaka. E kialakulóban levő irányzat hátterében, ha halvány körvonalaiban is egy átfogó nemzeti művésziskola korvonala látszik kibontakozni, amely szervesen egyesíteni készül egy spirituálisabb irányú természetlátás és a művészi szintézis szempontjait.” MNL OL MTI Napi Hírek, 1932. okt. 27. 20. kiadás. ( https://bit.ly/3hGHwUx , letöltés 2021. máj. 10.) 35 Büky O.: A szellem lovagjai i. m. 99. Hóman, aki az 1920-as évek végétől céltudatosan készült jövendő kultuszminiszteri szerepére, keveset értett a művészetekhez. Ingóságainak 1948-ban készített leltára kényelmes, de kvalitástalan bútorokat, harmadrendű festményeket, iparművészeti tárgyakat sorol fel, s aranysárga selyemmel behúzott szalongarnitúrája, melyet aranysárga, rojtokkal és fodrokkal díszített függönyök és gyöngyfűzérekkel díszített selyemernyős bronzcsillárok egészítettek ki, jó képet mutat konzervatív középosztálybeli ízléséről.33 Kultuszminiszteri kinevezését követően azonban elsőként épp a tájékozottságához és érdeklődéséhez legkevésbé közel álló képzőművészeti kérdésekkel kapcsolatos problémák megoldására kellett összpontosítania. Bár a művészeti élet konszolidációjával kapcsolatos első hivatalos állásfoglalása mögött egyértelműen felsejlett sugalmazója és tanácsadója, Gerevich Tibor alakja,34 arról egyelőre szó sem lehetett, hogy Hóman Gerevich elgondolásait követve a Kormányzó által támogatott OMKT, valamint a Szinyei Társaság szellemi körébe tartozó befolyásos művészek kívánságait és akaratát figyelmen kívül hagyó művészetpolitikai intézkedéseket hozzon.35 Petrovics Elek Hóman kinevezése után néhány nappal egy személyes találkozásukat követően írt leveléből viszont egyértelműen kiderül, hogy a kultuszminiszter — minden bizonnyal Gerevich 1083
